Századok – 1997
Közlemények - Kozma István: Családnév-változás és történelem (1894–1956) II/383
KÖZLEMÉNYEK Kozma István CSALÁDNÉV-VÁLTOZTATÁS ÉS TÖRTÉNELEM (1894-1956) Elöljáróban írásom Karády Viktor azon kutatási programjához kapcsolódik, amely a magyarországi allogén népesség, különösen a zsidóság, asszimilációjával összefüggő egyes társadalmi jelenségek (iskoláztatás, vegyes házasságok, felekezeti áttérések, névmagyarosítás, stb.) történeti-statisztikai és történeti-szociológiai feldolgozását tűzte ki céljául. Ezen a szerteágazó kérdéskörön belül a szerző az 1894-1956 közötti családnév-változtatások dokumentumainak feltárását és a kérdéskör vizsgálata szempontjából releváns adatok felvételét kapta feladatául. A munka eddigi eredményeit a legfontosabb statisztikai adatsorokat tartalmazó kötetben és néhány tanulmányban kívánjuk közzétenni. A kutatás során mindenekelőtt a konkrét névváltoztatási ügyeket tartalmazó kartotékokat, aktákat és iktatókönyveket, valamint a névváltoztatási eljárásban szerepet játszó egyes intézmények vonatkozó iratait dolgoztuk fel, mely dokumentumok javarésze a Belügyminisztérium Állampolgársági Főosztályának irattárában található. És itt egy kis kitérőt kell tennünk, hogy a kutatás alapvető forrásairól néhány szót szólhassak. Az adatgyűjtés nem terjedt ki a nemesi családok névváltoztatásaira, amely méreteiben töredéke a nem nemesi névváltoztatási anyagnak. Egy későbbi kutatásnak érdemes lenne ezzel is foglalkoznia, mert a kép csak így válna teljessé. Statisztikai adatbázisunk kialakítása során nem az összes névváltoztatási esetet dolgoztuk fel (ennek mennyisége ezt szinte ki is zárja, illetve feleslegessé teszi), hanem a statisztikai mintavétel eszközével éltünk, mintaéveket választottunk ki, s ezeken belül is bizonyos mintavételi arányoknak megfelelően vettük fel az adatokat. Az 1894-1932 közötti időszak, valamint az 1945-46., 1948., 1951., 1954., 1956. évek névváltoztatásai közül minden 10. ügyirat, az 1933., 1938., 1939., 1941. évek, és az 1943. július 1. és 1944 vége közötti másfél év névváltoztatási esetei közül minden 20. akta adatait vettük fel. (Sajnálatos, hogy az 1934—1937 közötti névváltoztatási anyagnak csak töredéke maradt fenn, holott ezekben az években volt a magyarországi névváltoztatások történetének legnagyobb konjunktúrája.) Összességében több mint 13 000 névváltoztatási ügynek a kutatás szempontjából releváns adatait rögzítettük és dolgoztuk fel. Az 1894-1932 közötti anyag csak az engedélyezett névváltoztatásokat regisztráló kartonokat tartalmazza. Ezeken a kérelmezők továbbá családi kérelmek