Századok – 2000

TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Cilleiek és Tallóciak: küzdelem Szlavóniáért (1440-1448) 45

Pálosfalvi Tamás CILLEIEK ÉS TALLÓCIAK: KÜZDELEM SZLAVÓNIÁÉRT (1440-1448) A 15. század közepének politikatörténete változatlanul a magyar középkor legkevésbé feltárt területei közé tartozik. „Minden kutató, aki legalább egyszer vette magának a fáradságot, hogy egy rövidke időszak... eseményeibe a forrásokon keresztül belemerüljön, szükségképpen tapasztalhatta, hogy ismeretlen, mond­hatni feltáratlan terepen tapogatódzik". 1 E sorokat tizenöt esztendeje vetették papírra, de a mai napig sem vesztettek semmit aktualitásukból. Nincs ez másként az Albert király halálát követő évtized mozgalmas és meglehetősen zavaros idő­szakával sem. Tagadhatatlan, hogy rendkívül jelentős eredmények születtek, el­sősorban Mályusz Elemér kutatásainak köszönhetően, 2 mégsem állíthatjuk, hogy megbízhatóan és hitelt érdemlően tudjuk rekonstruálni e — bátran kijelenthetjük — kulcsfontosságú és váratlan fordulatokban bővelkedő évtized eseménytörténe­tét. Ennek oka, amint az lenni szokott, elsősorban a rendelkezésre álló forrásanyag feltáratlansága. Bár ezen a területen az utóbbi időben örvendetes változások tör­téntek, 3 még rengeteg tennivalónk van annak érdekében, hogy lehetőség szerint a teljes elérhető forrásanyag birtokában láthassunk hozzá a 15. század középső évtizedeinek modern szemléletű kutatásához. A jelen tanulmány, mely adalékul kíván szolgálni e nyilván hosszú évekig tartó munkához, egy 1998 májusában Celjében rendezett konferencián tartott előadásból nőtt ki. Akkor, a konferenciára készülve, megkíséreltem összefoglalni mindazt, amit az utolsó Cilleiek, Frigyes és Ulrik magyarországi tevékenységéről tudni lehetett, s néhány hetes levéltári kutatás nyilvánvalóvá tette, hogy ez irányú ismereteink elképesztően hiányosak, és egész sor tévedés él tovább gyakorlatilag változatlan formában gróf Teleki József munkáinak megjelenése óta. A konferen­cia után kutatásaimat már szisztematikusabb formában folytattam, de hamarosan kénytelen voltam belátni, hogy a hatalmas anyag egészének áttekintése éveket fog igénybe venni. Az 1448-ig átnézett okleveles és egyéb források azonban annyi új ismerettel szolgáltak, s annyira más megvilágításba helyezték a korszak törté­netéről közkézen forgó álláspontokat, hogy célszerűnek látszott a vizsgált idősza­kot két részre bontani s az eddig elért eredményeket már most közreadni. 1 Engel Pál: Hunyadi János kormányzó itineráriuma (1446-1452). Századok 1984, 974. 2 Mályusz Elemérnek csaknem minden írása tartalmaz hasznosítható adatokat, de minden­képpen külön említendő 1957-es nagy tanulmánya (A magyar rendi állam Hunyadi korában. Buda­pest 1958), amely szinte kimeríthetetlen információforrás, a történelem bármely aspektusáról legyen is szó. 3 A Rácz György által szerkesztett levéltári CD-ROM óriási mértékben megkönnyíti a levéltár anyagában való búvárkodást, természetesen nemcsak az eseménytörténet vonatkozásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék