Századok – 2002
Közlemények - Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez VI/1423
BALATONFÜRED AZ 1860-AS ÉVEKBEN 1445 Füredre ment volna - sajnos hiába.74 Az 1880 nyarán Szombathelyen ülésező „magyar orvosok és természetgyógyászok naggyűlése" résztvevői is Gleichenbergbe tettek kirándulást A százhúsz vendéget D'Orsay igazgató és Závori fürdőorvos diadalkapuval, magyar lobogóval fogadta, miközben a gleichenbergi fürdőzenekar a Rákóczi-indulót húzta.75 Szintén apró, de érdekes adalék Gleichenberg magyarországi népszerűségével kapcsolatban a Vasárnapi Újság 1880 évi évfolyamából merített idézet: „Itt vannak még magyar fürdőkül: Radegund, Gleichenberg és Mehádia.'76 Az Ausztriával fenntartott állandó szoros kapcsolat, majd a Monarchia létrejöttével a közös állam — az egységesnek nevezhető fürdőkultúra kialakulásának dacára — nem mindenben kedvezett a magyar fürdők fejlődésének. Aligha vitázhatunk Petneki Áron állításával: „... a múlt század közepén a legnagyobb magyarországi fürdőhelyek többé-kevésbé ugyanabba a kategóriába tartoztak, mint a cseh és osztrák középmezőny." 77 Az elmaradással többé-kevésbé a hazai szakemberek is tisztában voltak. Nem véletlen, hogy hogy Ecsy László füredi fürdőigazgató 1854 őszén tanulmányútra indulva kereste fel Vöslau, Helenthal, Teplic, Bilin, Karlsbad, Franzensbad és Marienbad fürdőit. Lelkiismeretességét jellemzi, hogy Prágában és Bécsben sorra felkereste az ott lakó füredi törzsvendégeket.78 Orzovenszky 1856-ban írt jelentésében is utalt a jobbító szándékra: „A fürdőigazgatóság távol van attól, hogy ez igéző s bizonyos tekintetben egyetlen gyógyhely mostani állapotát hiszékeny elfogultsággal túlbecsülje."79 Hogy a Petneki megállapításában tükröződő jelenség a következő évtizedekben sem változott, azt egy kiragadott példán keresztül a statisztika is alátámasztja. 1870-ben Karlsbad 13 549, Baden bei Wien 9017, Teplitz 6506, Franzesbad 6210, Marienbad 6148 és Ischl 4471 vendéget fogadott, addig Füred vendégeinek száma csupán 2160 fő - amivel legalább az 1264 főt fogadó Gasteint megelőzte. A legnagyobb vendégforgalmat Magyarországon Herkulesfürdő bonyolította le a tárgyévben, 4252 látogatója révén.80 A külföldi fürdőkkel való rivalizálás tehát a Monarchia idején állandó és megoldatlan problémája volt a magyarországi fürdőhelyeknek. A reformkori Füredet oly szeretettel (valamint nem egy esetben élénk képzelőerővel is) ábrázoló, mezőföldi kisnemesi családból származó Eötvös Károly is egész fejezetet szentelt ennek a témának Balatoni utazás című, nehezen meghatározható műfajú munkájában (Magyar fürdő, magyar orvos): „A bécsi orvos természetesen osztrák fürdőt ajánl. Még akkor is osztrák fürdőt ajánlana, ha jól tudná, hogy a magyar fürdő a jobb. És mit csinál a magyar orvos? Hát a magyar 74 Mi újság? - Vasárnapi Újság, 1880/29. 474. 75 A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlése Szombathelyen - Vasárnapi Újság, 1880/36. 599. 76 H. Z.: Keszthelyi fürdő-riadozás - Vasárnapi Újság, 1880/32. 532. 77 Petneki Áron: Múzsák szabadságon. Az idő múlatásának kultúrtörténete a magyarországi fürdőhelyeken (1815-1848) - Helikon, 1991 / 1-2. 241. p. 78 deési Daday András : Az első magyar fürdőügyi tanulmányút - Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1956. 107. 79 Orzovenszky Károly: Orvosi jelentés 1856-ki Balaton-Füredi fürdő-évszakról. Pest, 1857. 1. Városi Helytörténeti Gyűjtemény Irattára, Balatonfüred 80 Dr. Konek Sándor. Magyar birodalom statisztikai kézikönyve folytonos tekintettel Ausztriára. Budapest, 1875. 50-51.