Századok – 2004
Tanulmányok - Pálffy Géza: Koronázási lakomák a 15–17. századi Magyarországon. Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról V/1005
KORONÁZÁSI LAKOMÁK A 15-17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 1059 az I. világháború miatt szerényebb körülmények között, de még 1916 végén is megtartották. 6. Kitekintés a 19-20. századra: „magyarrá" váló ceremóniarend Az 1712 és 1916 közötti időszakban tartott királyi és királynéi bankettek bemutatására önálló feldolgozás hivatott. Ezt indokolja, hogy egyrészt a koronázásokat 1830 után Pozsony helyett már Budán tartották,266 másrészt több olyan új magyar udvari intézmény (1690-ben Magyar Királyi Udvari Kancellária, 1760-ban a bécsi magyar nemesi testőrség, 1893-ban pedig a magyar udvarnagyi hivatal 267) jött létre, amelyek megszervezésükben vagy lebonyolításukban szerepet játszottak. Végül nem feledhetjük, hogy az egész bécsi udvartartás ellátása is komoly modernizációt élt át, elsősorban az ún. Hofwirtschaftsamt és a Hofmobiliendepot létrehozásának köszönhetően, miközben a nemzetállamok születése és a polgárosodás időszakában a magyar rendi nemzet is óriási átalakuláson ment keresztül. Ennek ellenére talán mégsem érdektelen a korabeli beszámolók és az eddigi kutatási eredmények alapján röviden megvizsgálni, mi maradt a 17. század közepétől már írásban is egyre alaposabban rögzített asztali ceremóniarendből a két utolsó koronázási ebéd, Ferenc József 1867. június 8-án és IV Károly 1916. december 30-án tartott bankettje szertartásrendjében.268 266 1792. június 6-án, majd 10-én ugyanakkor a magyar rendek kérésére már a budai ferences (későbbi nevén helyőrségi) templomban volt I. Ferenc király és második felesége, Bourbon Mária Terézia szertartása is. Benda K.-Fügedi E.: A magyar korona 198-199., további forrásokra. Budapest történetének bibliográfiája. V köt. 1686-1950. Politika-közigazgatás. Főszerk. Zoltán József. Szerk. Berza László. Bp. 1966. 34-35. 267 Fazekas István. A budai királyi palotára vonatkozó források a bécsi főudvarmesteri hivatal levéltárában. Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001) 49. 268 1867: A magyar irodalomból (a teljesség igénye nélkül): Koronázási emlékkönyv. I. Ferencz József osztrák császárnak Pesten, június 8-kán Magyarország királyává koronáztatása emlékére. Pest 1867. elsősorban 7. és 15-16.; Koronázási Emlékkönyv dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József apostoli királyunk megkoronázásának 25-ödik évfordulója ünnepére. Szerk. Kovács Dénes-Sziklay János. Bp. [1892.] 71-72.; Forray T. : A magyar királyok 40-45.; Benda K.-Fügedi A.: A magyar korona 241.; újabban Basics Bea: Koronázások és koronaábrázolások. In: „Kard és koszorú" 111-112., valamint további bibliográfiai adatok: Budapest történetének bibliográfiája 35-36., vö. még bécsi források alapján I. Haslinger: Einige Beispiele 72-73. és Die öffentliche Tafel 169-171., Nr. 61a-c., 1916: A koronázás és a vele összefüggő ünnepségek. Összeáll. a koronázást előkészítő bizottság. Bp. 1916. 30-32.; Ábrányi Emil et akii: Koronázási Album. Bp. 1917. 122-131.; Bánffy Mikós: Emlékeimből. Bp. 1943. (Bánffy Miklós munkái) 42-44.; A korona kilenc évszázada 335. (Kray István leírása); az esztergomi Prímási Levéltár forrásai alapján: Reisner Ferenc: Az utolsó magyar királykoronázás. In: Egyházak a változó világban. A Nemzetközi Egyháztörténeti Konferencia előadásai Esztergom, 1991. május 29-31. Szerk. Bárdos István-Beke Margit. Esztergom 1992. 565-569., a lakomára 568.; Az utolsó magyar királykoronázás képei. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Metszettárában 1996. március 19-július 28. A kiállítást rend. és a tanulmányt írta : Dózsa Katalin. Bp. 1996. 17. és népszerűsítő formában F. Dózsa Katalin: Az utolsó magyar királykoronázás képei. Rubicon 7. (1996) 4-5. sz.; I. Haslinger: Der Kaiserspeist 57.; valamint további adatok: Budapest történetének bibliográfiája 36-37.; vö. még legújabban István Soós: Königskrönungen in Ofen (1792, 1867, 1916). In: Deutsche im ersten Stadtbezirk von Ofen. Red. Wendelin Hambuch. Bp. 2004. 75-85. és a 18. századi pozsonyi koronázásokra a már idézett általános összefoglalók mellett újabban Ákos Barcsay: Herrschaftsantritt im Ungarn des 18. Jahrhunderts. Studien zum Verhältnis zwischen Krongewalt und Ständetum im Zeitalter des Absolutismus. St. Katharinen 2002. (Studien zur Neueren Geschichte 2.), különösen 195-217. Hangsúlyozni szükséges ugyanak-