Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: Mária királyné kiszabadítása. Magyar-velencei szövetség 1387-ben 925

KÖZLEMÉNYEK E. Kovács Péter MÁRIA KIRÁLYNÉ KISZABADÍTÁSA Magyar-velencei szövetség 1387-ben. In memoriám Tóth István György Magyarország és Velence kapcsolatában, Luxemburgi Zsigmond uralkodá­sának első éveiben, az 1381. évi torinói béke rendelkezései továbbra is irány­adóak maradtak. A városállam évi hétezer dukátot fizetett Magyarországnak. Súlyosabbak voltak azonban azok a döntések, amelyek Velence gazdasági befo­lyása ellen irányultak. Magyarország fennhatósága alá került Dalmácia és Catta­ro, a dalmát városok pedig kereskedelmi kedvezményeket kaptak a velencei te­rületeken. A só kivételével évi 35000 dukát értékben adhattak el árut a Köztár­saságnak, és ugyanilyen mértékben vásárolhattak Velencétől.21. (Nagy) Lajos király halála után sem rúgták fel az egyezséget. Tiszteletben tartották a békét, és a velenceiek az évi hétezer dukátos adót is minden esetben befizették. Mária királyné is megesküdött a torinói pontok betartására a velencei követnek, Sara­ceno Dandolónak.­ Természetesen voltak olyan esetek is, amikor a fizetés ké­sett. Ez sem rontotta azonban a két állam viszonyát, egyszerű, diplomáciai le­velezéssel megoldották a problémát. (Velence egészen 1400-ig fizette az emlí­tett összeget.)­ A pénz átutalása több módon történhetett. Vagy követ vitte Bu­dára, vagy egy bankkal fizettették ki a hétezer forintot. Ez utóbbira csak egy példa: 1387. július 2-án a Signoria egyezséget kötött a Verry de Medicis velencei bankházzal a fenti összeg utalására. A bank ekkor megbízta budai emberét, Augustini de Paulót, hogy adja át a pénzt Mária királynénak.A Velence az új ma­gyar hatalmi helyzetben sem feledkezett meg Magyarországról, tudták, hogy Zsigmonddal is találkozniuk kell. A Köztársaság követe, Pantaleone Barbo, a ko­ronázáskor már bizonyosan Magyarországon volt. (A követet ekkor lovaggá is 1 A tanulmány az OTKA , 63445. ny. sz. kutatási pályázata támogatásával készült. 2 Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon 1387-1437. Bp. 1984. 90. 3 Ennek időpontját nem ismerjük. A velencei levéltárban 1389. július 27-én hat zsák tartalmá­ról felvettek egy jegyzéket. A másodikban említik az esküt. Predelli: I libri commemorali della Re­publica di Venezia. Registri. Tomo III. Venezia 1883. (a továbbiakban: Predelli) 323. sz.­­ A negyedik zsákban van egy olyan dokumentum, amelyben Mária nyugtát ad arról, hogy Velence az 1385. évre esedékes hétezer dukátot befizette. Hasonló nyugta 1386-ból is: Predelli: Libro VIII. 325., 327. sz. 4 Mályusz E.: Zsigmond király i. m. 90. 5 1386. november 8-án Budán Mária királyné kiadott egy oklevelet, amelyben sürgette Velen­ce budai követét, hogy az esedékes hétezer forintot fizessék be. 1385. augusztus 12-én a Köztársaság követe Zárában van, de a veszélyes útra hivatkozva nem ment tovább. Védelmet kért Máriától, mert pénzzel igyekszik Budára. A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának oklevél-má­solatai. Ismerteti Óváry Lipót. I. Bp. 1890. 121., 123., 124. sz.

Next