Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Hornyák Árpád: Délszláv rendezési tervek és területi követelések a második világháborúban I/57
74 HORNYÁK ÁRPÁD sa Nad nem említett konkrét területeket, csak annyit jegyzett meg, hogy a magyar-jugoszláv határ Baranyában nem megfelelő, és kijelentette, hogy ennek a kiigazításán túl Jugoszlávia nem fog területi követeléssel élni Magyarország irányában.78 Nad kijelentése feltehetően azzal volt összefüggésben, hogy Baranya felszabadításával egy időben jugoszláv partizánalakulatok érkeztek a térségbe, akik nemcsak felszabadítással, de aktív propagandatevékenységgel is foglalkoztak e területek Jugoszláviához kerülése érdekében.79 A jugoszláv hadsereg alakulatainak a megjelenésével egy időben, a magyarországi délszlávok szervezkedése is megkezdődött. A jugoszláv Népvédelmi Osztály (DZNA) szervei, a jugoszláv csapatok parancsnokságának tagjai, illetve azok a magyarországi délszlávok, akik a jugoszláv partizánok között harcoltak, majd visszatértek Magyarországra, az egyes településeken népfelszabadító bizottságokat alakítottak és őrséget szerveztek.80 Mindenütt jugoszláv zászlók lengtek, az emberek partizánsapkát (titovka) hordtak, és a nép szentül hitte, hogy a határ menti területek Jugoszláviához kerülnek.81 A Tanjug hivatalos jugoszláv hírügynökség 1944. december 11-i közleményében arról tudósított, hogy a magyar és a román határ menti szerblakta településekről — többek között Bajáról — küldöttségek érkeztek Belgrádba, kérve a területek Jugoszláviához csatolását. E híreket azonban nem közölte a jugoszláv sajtó,82 mint ahogy nem foglalkoztak az 1945 elején megjelenő délszláv küldöttségekkel sem.83 Mindez hihetővé teszi azt a feltevést, hogy a jugoszlávokat valójában a szovjetek intették le. Mégpedig vélhetően azért, mert már ekkor számítottak rá, hogy Magyarország is az ő érdekszférájuk lesz, és nem akarták „alattvalóikat" egymás ellen ingerelni ilyen apróságokkal.84 78 Deakin jelentése (1944. november 25. ). TNA, Foreign Office: Political Departments: General Correspondence from 1906-1966 (FO 371), 44040, R20605/20605/92. Bár az eredeti jelentésben nem szerepelt, egy későbbi táviratban, amely szintén a kérdéssel foglalkozik Maclean ugyanerre a beszélgetésre hivatkozva idézte Nad-ot, aki remélte, hogy az az ügy békés tárgyalásos úton rendezhető Magyarországgal. 79 Egyéb okok mellett emiatt is bizalmatlanság övezte az 1945 tavaszán Pécsre érkező Linder Bélát, akit a város vezetése, Boros István főispánnal az élen azzal gyanúsított, hogy Baranya Jugoszláviához kerüléséhez kívánja előkészíteni a terepet. L. Linder Béla feljegyzése, 1956. október 11. Politikatörténeti Intézet Levéltára (PIL), 876. f., 4. ő. o. A Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg 3. hadseregének politikai biztosa 1945. január 5-i jelentésében a lakosság és a jugoszláv hadsereg közötti jó viszonyról számolt be a JKP Központi Bizottságának, amiben meglátása szerint az igen élénk magyar nyelvű propagandájuk is szerepet játszott. L. Zbornik dokumenata i podataka o narodnooslobodilackom ratu naroda Jugoslavije. Tom IX. Knj. 8. Ured. Milos Krstic. Beograd, Vojnoistorijski Institut, 1969. 77. 80 A jugoszláv külügyminisztériumban készült memorandum a magyarországi délszlávok helyzetéről (1946 második fele). Arhiv Jugoslavije (AJ), 507-LX. 75/III-1. 92. 81 Uo. 82 Maclean jelentése (1944. december 13.). TNA FO 371/44402, R20925/20925/92. 83 1945 januárjában érkezett meg a Baja környéki sokácok és bunyevácok küldöttsége Antun Karagic garai népi író és gazdaparaszt vezetésével Titóhoz, és kérte, hogy a területek kerüljenek Jugoszláviához. A küldöttség Belgrádba érkezéséről ld. Radoslav Pavlovic: O nepoznatom „odboru Baranjaca i Baranjskih optanata" i neuspelim pokusajima da Baranja ostane u sastavu Vojvodine 1945. godine. In: Sentandrejski Zbornik. Tom 2. Ured. Dejan Medakovic. Beograd, SAM, 1992. 224. 84 Ennek ellentmond az az 1945. január 9-én készült szovjet feljegyzés, amely a jugoszláv delegáció vezetője, Andrija Hebrang és Sztálin között folytatott beszélgetésről készült. A feljegyzés szerint Hebrang úgy vélte, hogy Pécset a környező bányákkal és a bajai háromszöget (Baját és környé