Századok – 2007
TÖRTÉNETI IRODALOM - A magyar jezsuiták küldetése a kezdetektől napjainkig (Ism.: Mihalik Béla Vilmos) VI/1594
1594 TÖRTÉNETI IRODALOM esetében nem utal Engel Pál CD-n is hozzáférhető archontológiai kézikönyvére (így lesz Gúti Országból Orsag von Guta), ami egyébként a magyar nevek egyértelmű azonosítása és visszakereshetősége szempontjából is fontos lett volna. Kunigunda magyar szentként való tisztelete is homályban marad (itt is Szt. Henrik feleségéről lehet szó). Jelen kötet a közép-európai írásbeliség kutatásnak kiemelkedő, kutatás-módszertanilag is kiérlelt eredménye. Ennek ismeretében fontos lenne, hogy a magyarországi írástörténeti kutatások folyamatossága is fennmaradjon, s a hazai datált kézirat kötetek kiadása is meginduljon. Végül csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a szerző gondosságához sajnos nem járult a kiadói kézirat-előkészítés alapossága, s számos sajtóhiba, hibás és értelemzavaró német szó-elválasztás, magyar nevekben pontatlanság (pl. Egerből így lesz Jáger) emlékezteti az olvasót a közép-európai valóságra, közös gyökerű írásbeliségünk viszontagságaira. Mindezt azonban ellensúlyozza a kötet végén található személy- helynév- és tárgymutató, a pozsonyi prépostok névsora, valamint a pozsonyi káptalan 1425/1432. évi latin nyelvű vagyonleltárának javított újrakiadása. A mellékelt CD-n további térképek, metszetek, kiváló minőségű, elsősorban a pozsonyi dómot, a káptalant és környezetét, annak epigráfiai emlékeit bemutató felvétel, valamint a káptalan oklevélkiadó tevékenységének áttekintő statisztikai táblázata található (kétnyelvű, szlovák és német változatban). Érdemes lett volna egy magyar nyelvű összefoglalót is elhelyezni a könyv végén, de örüljünk annak, hogy jelen ma a városban és a káptalanban leginkább használt „tentonico" nyelven látott napvilágot. Veszprémy László A MAGYAR JEZSUITÁK KÜLDETÉSE A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG (Rendtörténeti konferenciák 2.) Szerk. Szilágyi Csaba PPKE BTK, Piliscsaba 2006. 746 o. A PPKE BTK Művelődéstörténeti Műhelye által indított sorozat második kötete a címmel megegyező 2004. november 8-10. közötti tudományos konferencia előadásait tartalmazza. A rendszerváltozást követően újrainduló egyháztörténet-írás összefoglaló jellegű munkáinak sorába tartozó könyv nyolc részben 57 tanulmányt közöl, ezekhez személy- és névmutató nyújt kiváló segítséget. A több mint félszáz írás a rend sokoldalú bemutatására törekszik, így a jezsuita lelkiség és teológia, tudományos, művészeti, missziós és oktatási tevékenység területe is figyelmet kapott a kötetben. Ismertetésünkben nincs lehetőség minden tanulmány áttekintésére, ezért a könyv szerkezetét adó nyolc tematikus egység szerint haladva, egyes kiválasztott írásokon keresztül igyekeztünk az egész kötetről átfogó képet nyújtani. Az első részben jezsuita lelkiség és teológia témájában találhatóak tanulmányok. Nemesszeghy Ervin SJ általános képet ad a rend felépítéséről, ellátott feladataik sokrétűségéről. A híresebb rendtagok életén, újságjaikon, egyleteiken keresztül napjainkig áttekinti a rend hazai működését. Gábor Csilla a kora újkori jezsuita elmélkedést vizsgálja gyakorlati és irodalmi szempontokból, a meditáció elméleti és gyakorlati hatásait elkülönítve. Nemeshegyi Péter SJ a jezsuita teológia főbb irányzatait tekinti át a 16. századtól kezdve, míg Szabó Ferenc SJ tanulmánya ezen belül a 20. századi jezsuita teológiai fejlődésre, a Henri de Lubac és az „új teológia" körüli vitákra fókuszál. A következő egységbe Faludi Ferenccel foglalkozó írások kerültek. Sárközy Péter Faludit mint a római Árkádia Akadémia költőjét vizsgálja, bemutatva az irodalmi kör itáliai és európai hátterét és kapcsolatait, és hogy miként illeszkedik ebbe Faludi Ferenc személye és rajta keresztül a 18. századi magyar irodalom. Szörényi László tanulmányában Faludi könyvvizsgálói tevékenységét tekinti át. A Helytartótanácshoz tartozó hivatal működését, felépítését követően a Faludi által elkobzott és átengedett könyvek jegyzékét, a jezsuita szerzetes azokhoz fűzött észrevételeit vizsgálja, összekapcsolva a korabeli európai eszmeáramlatok kérdésével. A kötet harmadik fejezetében — Jezsuita missziók — nyolc tanulmány található. Szilágyi Csaba az erdélyi misszió szervezésének körülményeivel és Szántó István szerepével foglalkozik írásában. A jezsuita atya tevékenységét az 1560-as évek közepétől követi nyomon, vizsgálva Báthory Istvánnal való kapcsolatának kezdeteit. A jezsuiták erdélyi missziójának ötlete már a fejedelem megválasztásának évében felmerült, a rend vezetői és a pápai diplomácia azonban még Bá-