Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Kerepeszki Róbert: Hajdú vármegye és Debrecen vitézi székkapitányának hangulatjelentései (1935-1939) I/79

az egyesületi bajtársi sapka és jelvény viselését. E fajvédelmi bajtársi egyesület egyébként már hónapok óta éles ellentétbe került a Turul Szövetség központjá­val és számítva rá, hogy a következmény a fenti intézkedés lesz, testületileg be­lépett a Keresztény Nemzeti Liga ifjúsági alosztályába s a Keresztény Nemzeti Liga Műhely Ifjúsági Alosztálya nevet vette fel.42 Hajdúböszörmény vitézi őrmestere jelenti: A képviselőválasztási küzdelem a városban igen erős volt. A Nemzeti Egység jelöltjének, dr. Uzonyi György­nek 43 mindössze alig 100 főnyi többsége volt Hajdúböszörményben a Független kisgazda Kálmán Imrével szemben. A választás óta komolyabb nemzeti vagy nemzetietlen megmozdulás nem történt.44 Hajdúnánás vitézi őrmestere jelenti: A kerület megválasztott képviselője, a Nemzeti Egység párti dr. Madai Gyula45 a városban kevesebb szavazatot ka­pott, mint a kisgazdapárti ellenjelöltje. A szocialisták a kisgazda jelöltet támo­gatták.46 Balmazújváros vitézi őrmestere jelenti. Nyolcadikán a vezérlő fejedelem halálának 200 éves évfordulóját az egyházi és politikai hatóságok kegyelettel megünnepelték. A lezajlott képviselőválasztáson dr. Madai Gyula NI. Egység párti képviselő a községben 48 szavazattal kapott többet, mint a Független Kis­gazdapárti jelölt. Jellemző, hogy a NEP jelöltjére a tisztviselők és a zsidókon kí­vül kizárólag a legszegényebb munkásréteg szavazott le. Hajdúdorog vitézi őrmestere jelenti: A képviselőválasztás óta a politikai fe­szültség enyhült, a Nemzeti Egység pártjának tekintélye növekszik, hívei hál­ 42 A „Méhely" Bajtársi Egyesület 1934-ben alakult, és névválasztása már előre jelezte a tevé­kenységet és az ideológiát. Méhely Lajos a „magyar fajelmélet és fajbiológia" megalapozója, nyíltan antiszemita nézeteket valló egyetemi professzor, antropológus volt. Az egyesületet a hírhedt diákve­zér, Simon József alapította, aki az 1933/34-es tanévben történt súlyos és elhúzódó egyetemi antiszemi­ta tüntetések egyik vezetője volt. A „Méhely" Bajtársi Egyesület nemcsak a debreceni Turul-kerület­ben, hanem országosan is egyedi és ultraradikalizmusa miatt elszigetelt szervezet volt. Nemcsak a városvezetéssel, hanem a Turul többi helyi tagegyesületeivel és az Országos Fővezérséggel is összetű­zésbe került, amely meg is vonta a szervezet működési engedélyét és a bajtársi jelvények viselési jo­gát, ezért csatlakoztak a tagok a Keresztény Nemzeti Ligához. A Turul Szövetség Országos Gyula­székének határozata a „Méhely Lajos" Bajtársi Egyesület kizárásáról. Budapest, 1935. február 25. HBML, A „Méhely" Bajtársi Egyesület iratai (X. 301. 402.), sz. n. Vargha Elemér polgármester-helyettes határozata a „Méhely" Bajtársi Egyesület feloszlatásáról. Debrecen, 1935. március 31. HBML, X. 301. 402., 13713/1935. évi. sz. Méhely pályafutásáról, ideológiájáról lásd részletesen Gyurgyák: i. m. 2001. 387-397, 690-692. 43 Uzonyi 1885-ben született Hajdúböszörményben. A debreceni jogakadémián, majd a kolozs­vári és a budapesti tudományegyetemen tanult jogot. Az első világháborúban az orosz, a szerb és az olasz fronton teljesített szolgálatot. Hajdú vármegye tiszteletbeli főügyésze, a megye törvényhatósági bizottságának tagja lett. 1931-től Hajdúböszörmény képviselője, a NEP helyi szervezetének elnöke volt. L. Országgyűlési almanach 1935-40. i. m. 393. 44 Amíg Hajdúböszörményben szoros eredményt hoztak a választások, a hozzá kapcsolódó teljes választókerületben már valamivel meggyőzőbb előnnyel nyert a kormánypárt: a NEP 5498 (55,94%), míg a Független Kisgazdapárt 4330 (44,06%) szavazatot kapott. L. Hubai: i. m. II. köt. 105. 45 Madai 1881-ben született Hajdúhadházon. Tanulmányait a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán végezte. Az első világháborúban az orosz, a szerb és az olasz fronton teljesített szolgá­latot. 1922-től a hajdúnánási kerület kormánypárti képviselője volt. Elnöke volt az Országos Középis­kolai Tanáregyesületnek, tagja Hajdú vármegye törvényhatósági bizottságának, valamint több társa­dalmi szervezetnek. Politikai tevékenysége mellett jelentős irodalmi munkásságot is folytatott. Haj­dúhadház díszpolgárává választották. L. Országgyűlési almanach 1935-40. i. m. 312-313. 46 Nemcsak Hajdúnánáson, hanem a választókerületben is kiélezett volt a küzdelem, ugyanis a NEP 5887 (52,18%), míg a kisgazdapárt 5395 (47,82%) szavazatot kapott. Ezzel ez a kerület hozta a legszorosabb eredményt a vármegyében. L. Hubai: i. m. II. köt. 105.

Next