Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558-1648) V/1023
TANULMÁNYOK Monostori Tibor A MAGYAR KIRÁLYSÁG HELYE AZ AUSZTRIAI HÁZ ORSZÁGAI KÖZÖTT AZ EURÓPAI SPANYOL HEGEMÓNIA KORÁBAN (1558-1648) Bevezetés „... és ha tapintatosan is, ajánljuk magunkat, hogy segítjük őket a spanyol király fortélyai ellen, hogy idővel megszerezze a magyar és a cseh koronát, és a római királyét és császárét egyik fia számára."2 „Itáliának éreznie kell, ahogy az Ausztriai Ház összes többi országának is, hogy Spanyolország gyöngysorát lefűztük."3 A neves Richelieu bíborostól és francia államminisztertől (1624—1642) vett mondatok közül az előbbi első kormányzati szerepvállalása idején, 1616-ban, az utóbbi halála előtt egy hónappal, 1642-ben keletkezett. Párizsnak 1612 óta élő félelme volt, hogy a spanyol uralkodó rövid vagy középtávon átveszi a Cseh és a Magyar Korona területeinek irányítását is, és jelentős befolyása lesz a mindenkori római király- és császárválasztásokra. Ez csak II. Ferdinánd (1619-1637) 1619. augusztus 28-ai császárválasztásával szűnt meg teljesen. A harmincéves 1 A tanulmány elkészítésében nyújtott segítségéért Korpás Zoltánnak, a dolgozat végleges formába öntéséért és megjelentetéséért Fodor Pálnak, Gecsényi Lajosnak és Pálffy Gézának tartozom köszönettel. Marti Tibor és Szabó János értékes megjegyzéseivel segítette a munkámat. 2 Richelieu bíboros levele Schömberg grófjának, aki 1617-ben rendkívüli követként indult a német protestáns fejedelmekhez. Párizs, 1616. december 29. In: Lettres, instructions diplomatiques et papiers d'État du Cardinal de Richelieu. I-VIII. Rec. et publ.: M. Avenel. Paris 1853-1877. (a továbbiakban: Lettres) I. 223. 3 A La Gazette 1642. november 5-i számában. Lettres VII. 171., 2. jegyz. 4 III. Fülöp spanyol király — akinek anyja (Anna) II. Miksa császár legidősebb lánya, II. Rudolf és II. Mátyás császárok és Albert, Spanyol Németalföld kormányzójának a testvére volt — diplomatái útján 1612-től tárgyalt az osztrák Habsburgokkal arról, hogy milyen feltételek mellett mondana le a jogáról, hogy ő (vagy egyik utódja) jelölhessen a cseh és a magyar királyválasztásra. Az 1617. évi (Spanyolországnak a bécsi császári udvarba kinevezett állandó követe, Inigo Vélez de Guevara, Onate gróf által) Ferdinánd főherceggel megkötött (és a harmincéves háború kitörése miatt soha életbe nem lépett) titkos családi, ún. Onate-szerződésben. Fülöp formálisan lemondott jogairól az osztrák örökös tartomány Elzászért és itáliai hűbérbirtokokért cserébe. A két évvel későbbi császárválasztás előtt a jelölésre esélyesek között volt a gyermektelen, az örökösödés kérdésében a spanyol ágat támogató Albert is, akivel szemben a spanyol igények újbóli feléledésétől is félő Párizs a férfi leszármazottakkal bíró Ferdinándot támogatta. L. Nicolas de Baugy, prágai francia rezidens levelét Pierre Brussart de Puysieulx francia államtitkárhoz, Prága, 1612. november 17. In: Briefe und Akten zur Geschichte des Dreissigjährigen Krieges in den Zeiten des vorwaltenden Einflusses der Wittelsbacher. 1-11. Hrsg. Histor. Commission bei der Königl. Academia der Wissenschaften. München 1870-1918. 10, dok. 306, 765.; Victor-L[ucien] Tapié: La politique étrangère de la France et le début de la Guerre de Trente Ans (1616-1621). Paris 1934. 44-50, 367-376.; Magdalena S. Sánchez: A House Divided: Spain, Austria, and the Bohemian and Hungarian Successions. Sixteenth Century Journal 25. (1994) 887-903, amelyben a szerző álláspontja, hogy III. Fülöp és a spanyol politikai elit az időhúzással jelentős szerepet játszott az 1618. májusi cseh felkelés és ezáltal a harmincéves hábor