Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Péter: „Regnum vacavit vero regimine". Egy krónikahely és annak értelmezése VI/1413
sabban nagyon ritkán jegyezte fel, s ehelyett inkább az uralkodási időtartamokat adta meg. Szent István esetében sem halálának évét írta le, hanem azt, hogy hány évet uralkodott, s ezt tévesen 46-nak mondta, és éppen ez lenne az oka a téves összegzésnek is. Még ha el is fogadnánk ezt a némiképpen homályos magyarázatot, akkor is megválaszolatlan marad a másik kérdés: tudniillik, hogy miért maradhatott meg a krónikákban egy „számszaki hiba" (azaz, hogy 5,5 + 3 * 11,5), illetve az, hogy amikor kísérlet történt a hibajavítására, a Chronicon Zagrabiense miért a két (de különösen az egyik) uralkodási időt növelte meg és miért nem azok téves összegét csökkentette? Nézetem szerint ennek csak egyetlen oka lehetett: az, hogy a 11 év, 4 és fél hónap időtartam valami olyan, rendkívül szilárd hagyományon alapult, amely még akkor is lehetetlenné tette a helyesbítését, amikor a hagyománynak a forrása már régen elhomályosult. Az alábbiakban ezt kísérelem meg bizonyítani. * * * A Chronicon Zagrabiense, mint láttuk, értékeli is ezt az időszakot, amikor megmondja róla, hogy akkor, azaz Péter és Aba Sámuel uralkodásának az idején regnum vacauit vero regimine, vagyis „az ország híjával volt az igaz uralomnak". A krónikakompozíció pedig pontosan rögzíti ennek az időszaknak az elejét — Szent István halála —, illetve a végét — I. András uralkodásának a kezdete. Első lépésben ezekkel az időpontokkal kell foglalkoznunk. Érdekes módon mindkét időpontot illetően bizonytalanság mutatkozik mind a forrásokban, mind pedig a kutatásban. Ami I. András uralkodásának a kezdetét illeti, egyes kutatók szerint Fehérvárra érkezése után azonnal, vagyis 1046 szeptemberének végén vagy októberének elején a kezébe került a hatalom, s nyilván azonnal királlyá is koronázták.10 Egy másik álláspont szerint rögtön a bejövetelekor királlyá választották, de megkoronázására csak 1047-ben kerülhetett sor,11 vagy — ami szinte ugyanazt jelenti — 1046 decemberének a végén.12 A hatalom megszerzése (1046 októbere) és a koronázás (1047 tavasza) közötti jelentős időbeli eltérést azzal magyarázzák, hogy András nem akarta Péter uralmi jelvényeit használni, ezért Bizánctól kért és kapott koronát, amely tehát 1046-ban még nem állt rendelkezésre.13 A korabeli források is 9 S RH I. 207. 10 Magyarország története tíz kötetben I. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerk. Székely György, szerk. Bartha Antal. Bp. 1984. 1/2. 1509. (időrendi áttekintés). Magyarország történeti kronológiája a kezdetektől 1970-ig négy kötetben I-IV (Főszerk. Benda Kálmán). I. A kezdetektől 1526-ig. Szerk. Solymosi László. Bp. 1981.1. 85. (a vonatkozó rész Érszegi Géza és Solymosi László munkája). 11 Magyarország története tíz kötetben i. m. 1/1. 848. (a vonatkozó rész Györffy György munkája). Györffy álláspontja ellentmondásban van az ugyanebben a munkában közzétett kronológiával, 1. az előző jegyzőben. 12 Commentarii II/1. 334. és 335. 13 Makk Ferenc: Megjegyzések I. András történetéhez. In: Uő: A turulmadártól a kettőskeresztig. Szeged 1998. 128. [a tanulmány első közlését 1. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica 90. Szeged 1990. 23-11.]