Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
Magyarországon az egyházszervezés kezdeteitől kimutatható az Árpádok igazodása a hatalom és az egyház ilyen jellegű összekapcsolásához. Szent István valószínűleg Aachen példáját, funkcióját is figyelembe véve hozta létre a székesfehérvári társaskáptalant,161 majd Péter király Óbudán szervezett egy újabb prépostságot.162 A dukátus szervezeti kiépülésével együtt kialakuló hercegi kápolna megszervezése együtt járt egy rezidenciális társaskátalan létrejöttével. Véleményem szerint a Kálmán első törvényének 22. cikkelyében említett társaskáptalant Nyitrán nem Szent István alatt, hanem a hercegség létrejötte után szervezték meg. Funkcionálisan a hercegség megalakulásától kezdve lehetett csak itt szükség egy ilyen jellegű egyházi intézményre. A nyitrai társaskáptalan létrejöttének pontos idejét nem lehet megállapítani. Nem kizárt, hogy már Béla hercegsége alatt létezett, de valószínűbbnek tartom, hogy Géza herceget kell az alapítójában látnunk. Idő kellett ahhoz, hogy az 1048 körül megszülető dukátus szervezete kiépüljön, másrészt a hercegség insigniumaként szereplő kard is egy erőteljes katonai funkciót sejtet Béla hercegsége alatt. Trónra kerülése után, 1060-ban, Béla megszüntette a dinasztikus országmegosztást. Azt, hogy ezt komoly konfliktus nélkül meg tudta tenni, jelzi, a dukátus még nem intézményesült, nem alakult ki körülötte egy szilárd szervezeti és társadalmi bázis. A hercegség általános története, a hercegi méltóságviselők felbukkanása, Nyitra előtérbe kerülése Bihar rovására, a hercegi és királyi hatalom kapcsolatában történt változások, inkább az 1060-as évek közepére, Géza hercegsége idejére helyezik a társaskáptalan megszervezését. Különösen fontos ebből a szempontból a hercegi méltóságjelvény valószínűsíthető változása. A hercegi koronára — mint fentebb érintettem — először az 1074. évi mogyoródi csatához kapcsolódva utaltak. Amennyiben elfogadjuk azt, hogy a hercegség méltóságjelvénye a kard helyett a korona lett, akkor az insigniumvédtást valamikor 1064 és 1074 közé kell helyeznünk. Véleményem szerint ez Salamon király és az 1064-ben lengyel fegyveresekkel hazatérő Géza között történt kiegyezéshez kapcsolható. A két fél között patthelyzet alakult ki. A király és a hercegek hasonló támogatottsággal rendelkeztek, így kiegyensúlyozott hatalmi viszonyok alakultak ki közöttük. Mindkét fél rákényszerült a kiegyezésre.163 Mindez a hatalmi szimbolika világában, a hercegi koronában is megjelenést talált. A méltóságjelvény-váltás más típusú reprezentációt kívánt. A kard mint insignium használata nem igényelt feltétlenül egyházi intézményt, bár a felövezésnél az egyház valamifajta jelenléte (helyszín, áldás, résztvevők, felövező személye) általában igazolható.164 A koronázás bármely formája, a király 161 József Deér: Aachen und die Herrschersitze der Arpaden. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 79. (1971) 5-56.; Deér József. Szent István székhelye. (Székesfehérvár és Aachen). Katolikus Szemle 23. (1971) 1-18. 162 Karácsonyi János: Péter király és az óbudai prépostság. Századok 31. (1897) 291-297. 163 Makk Ferenc: Salamon és I. Géza viszálya. In: Uő: A turulmadártól a kettőskeresztig. Szeged 1998. 143-146. 164 Béla herceg karddal való felövezéséről semmit sem tudunk. Feltételezhető, hogy a felövezést, amely a hatalomátadást jelenítette meg, maga I. András végezte. Kifejeződhetett ebben a rex és a dux kapcsolata. A felövezésekről legújabban 1. Veszprémy László: Szent István felövezéséről. In: Uő: Lovagvilág Magyarországon. Bp. 2008. 69-73.