Századok – 2009
TÖRTÉNETI IRODALOM - Font Márta - Sashalmi Endre: Állam, hatalom, ideológia. Tanulmányok az orosz történelem sajátosságairól (Ism.: Makai János) II/493
született meg, ami Szt. Adalbert sikerének és hamar meghonosodó tisztelete következményének tekinthető. Az áttekintésben érintett legtöbb országhoz hasonlóan a korai királyi temetkezések nem maradtak fenn, de a regáliák közül kettő igen: a Szt. Móric lándzsájának is nevezett birodalmi lándzsa másolata a krakkói egyházi kincstárban, valamint a mai formájában a 13. században összeállított koronázási kard, a Szczerbiec. A fejezetet egy hasznos függelék egészíti ki Polabia és Pomeránia térítésének a folyamatáról, ahol értelemszerűen a legtöbb pogány kultuszra való említés, régészeti lelet és forrás maradt fenn. Magyarországot három szerző, Berend Nóra, Laszlovszky József és Szakács Béla Zsolt (utóbbiak Közép-Európa Egyetem, Bp.) mutatták be. Szerencsés, hogy a szerzők történeti, régészeti és művészettörténeti szempontból is meg tudták ismertetni a külföldi olvasót a legfrissebb hazai kutatási eredményekkel a sámán hittől, a rovásírás problémáján át a magyar koronáig, és a királyi jelvények „Lancea regis" ábrázolásáig. Az itt kibontakozó magyarországi kép impozáns, amit a magyar olvasók Font Márta „A keresztény nagyhatalmak vonzásában" c. munkájából már jól ismernek, a régió frissen megtért országaihoz képest az első két évszázad hazai emlékanyag (oklevelek, pénzverés, koronázási emlékek) mennyisége és minősége páratlan és még a hazai olvasót is meghökkentően gazdag. A Ruszban, amelyet Jonathan Shepard mutat be, a kereskedelmi kapcsolatok már korán ismertté tették a kereszténységet. Ezt igazolja az a tény is, hogy Olga fejedelemasszonyt több mint 40 kereskedő kísérte el Bizáncba, amikor megkeresztelkedni indult, de már korábban, 944 körül is bizánci tárgyalások során az orosz képviselők a Szent keresztre esküdtek. Az Olga körüli udvar keresztény meggyőződésével kapcsolatos kétségeket, egy német térítő misszió kudarcát ugyanakkor Trieri Adalbertnél, Regino krónikájának folytatásában olvashatjuk. Az igazi fordulatra Vladimir idejében került sor, aki 978 körül támadható körülmények között szerezte meg a kijevi trónt, először a pogány kultusz újraélesztésével próbálkozott, s majd csak később, bizánci szövetségben vált a kijevi kereszténység megszervezőjévé. II. Bazileosszal szövetségben megkeresztelkedik, s elnyeri a császár testvérének, Annának a kezét is. A Burukidák a pogány lázadások idején is a hit szilárd védelmezői maradtak, amit a nyugat-európai és skandináv uralkodói családokkal való házassági kapcsolatiak még hangsúlyosabbá tettek. A politikai megosztottság következménye lehet, hogy az erős bizánci hatások ellenére a mongol hódítás előtti korszakból a regáliák átadásának és a koronázásnak nyugati típusú szertartása nem alakult ki, sőt a pénzverés uralkodói felségjog-jellege sem kristályosodott ki (bár éppen Vladimir pénzverése, a pénzérmék ábrázolásaival tett erre kísérletet). Emellett azonban Jaroszláv uralkodása alatt a kijevi Szt. Szófia templomot, s az itteni Aranykaput bizánci mintákat követve emelik. A dinasztikus szentek közül az 1015-ben Szvjatopolk által kivégzett Boris és Gleb már a 11. század végétől népszerűvé válnak, s a Rusz számára az égi védelmező szerepkört is betöltötték. A rendkívül jól szerkesztett kötet az európai periféria kereszténnyé válásnak tanulságos és informatív áttekintését nyújtja, nagyon gazdag szakirodalmi bibliográfiával. Biztosak vagyunk benne, hogy nemcsak a hazai kutatóknak, hanem a hazai nem szakember olvasónak is hasznos az itt olvasható Közép- és Észak-Európát átfogó panoráma, ami indokolttá tenné a könyvnek egy magyar fordításban való megjelentetését is. Annál is inkább, mert a Magyarországon a legutóbbi évfordulók idején (1996, 2000) felmerült szakmai kérdések és problémák továbbgondolását, igazi és termékeny európai perspektívába való helyezését is nagyban elősegíti (elősegítené). Veszprémy László Font Márta - Sashalmi Endre ÁLLAM, HATALOM, IDEOLÓGIA Tanulmányok az orosz történelem sajátosságairól Pannonica, 2007. 256 o. A Pannonica Kiadó a közelmúltban egy válogatást jelentetett meg két neves ruszistánk, Font Márta és Sashalmi Endre munkáiból. A kötetben mindkét szerzőtől hét-hét tanulmányt találunk. Ezeket három kivételével már olvashattuk szakfolyóiratokban vagy tanulmánygyűjteményekben. A könyv címének választott fogalmak a legelső munkában szerepelnek egymás mellett. Az írások főként a 10-18. század jelenségeit tárgyalják, részben tematikus, részben kronológiai