Századok – 2009

TÖRTÉNETI IRODALOM - Christianization and the Rise of Christian Monarchy. Scandinavia, Central Europe and Rus' c. 900-1200. (Ism.: Veszprémy László) II/490

gi tiszteletének eredetét, forrásait és körülményeit, továbbá számos új adalékkal színesíti a hagio­gráfusok, a történészek, az irodalomtörténészek, a művészettörténészek, a zenetörténészek és nem utolsó sorban a bizánci görög és a középkori latin filológia művelőinek munkáját. Most már csak az olvasókon múlik, „hogy csaknem öt évszázad múltán Szent Demeter, Magyarország elfele­dett védőszentje újra bekerülhessen a hazai köztudatba". Nemerkényi Előd C HRISTIANIZATION AND THE RISE OF CHRISTIAN MONARCHY Scandinavia, Central Europe and Rus' c. 900-1200. Szerk.: Nora Berend. Cambridge University Press, Cambridge 2007. 444 o. KERESZTÉNY TÉRÍTÉS ÉS A KERESZTÉNY KIRÁLYSÁGOK FELEMELKEDÉSE Az utóbbi években komoly nemzetközi együttműködés bontakozott ki az európai perifériák 10-12. századi története közös vonásainak a kutatására, nem utolsósorban a norvégiai Bergeni Egyetem közreműködésével (a bergeni kiadványsorozatból ld. legutóbb Lars Boje Mortensen, ed.: The Making of Christian Myths in the Periphery of Latin Christendom, c. 1000-1300. Copen­hagen: Museum Tusculanum Press, 2006). Felfigyeltek arra, hogy a hatalmas földrajzi távolságok és kulturális különbségek ellenére a középkori „ideológiai rendszerváltás" számos hasonlóságot mutat Skandinávia (Dánia, Norvégia és Svédország), valamint Közép-Európa (Cseh-, Lengyel- és Magyarország), valamint a Rusz fejlődésében. Jelen kötet erőssége, hogy a politikatörténeti ese­ményeket a régészet és egyháztörténet, művészet- és irodalomtörténet párhuzamos vizsgálatával értelmezi, miközben szem előtt tartja a hatalom és kereszténység, keresztények és pogányok, régi és új hatalmi struktúra konfrontációját. Az új régészeti eredmények bemutatása, az interpretáci­ók sokféleségének a bemutatása a legtöbb fejezetben jelentkezik, s a kötet egyik fő szakmai érté­kének tekinthető. A kötet szerkesztője, Berend Nora, a Cambridge-i egyetem docense nálunk is ismertté vált a Hartvik-legenda angol fordításának elkészítésével (in Head, T., ed.: 2000: Me­dieval Hagiography: an Anthology. New York-London), magyar vonatkozású történeti tanulmá­nyi, valamint monográfiája (At the Gate of Christendom. Jews, Muslims and 'Pagan' in Medieval Hungary, c. 1000-1300. Cambridge, 2001) révén. A Szerkesztő a bevezetőben hangsúlyozza, hogy a tanulmányok jelen formájukat hosszas műhelymunka eredményeként nyerték el, s éppen ezért, a tanulmányok közel azonos szempontok szerint hasonló kérdésekre keresik a választ. Úgyis, mint a kereszténység előtti világban a vallás és hatalom viszonya, az első kapcsolatok a térítőkkel, majd a térítés folyamata, ez utóbbiban a ki­rályi hatalom szerepe. A kötet bevezető, és egyúttal szintetizáló tanulmányában a Szerkesztő, kö­rüljárva a „térítés, megtérés" problémakörét utal arra, hogy Európai északi és középső részének kereszténnyé válásával lett teljessé a nyugati-kereszténység. Értelemszerűen a kereszténység előtti kultuszokról sokkal több írott és tárgyi emlék tanúskodik Skandináviában, mint másutt, noha a lakosság már a térítés előtt mindenütt megismerkedhetett a kereszténység bizonyos for­máival (kereskedők, kalandozók, követjárások stb. révén). Magát a 'pogány' jelzőt is a kötet egy­szerűen mint „kereszténység előttit" használja. A kereszténység kezdeteinek vizsgálatát nehezíti az a körülmény is, hogy a korabeli írott források hallgatnak, vagy igen szűkszavúak; s az első régészeti leletek értékelése is bizonytalan, nehéz egyértelmű határvonalat húzni a pogány és keresztény temetkezések közé, a leletekben fel­bukkanó kereszténységre utaló tárgyakból messzemenő következtetéseket levonni. A kötet egyik legfontosabb következtetése, hogy a döntő lépést mindig az uralkodó és az udvar megtérése jelen­tette: egyértelmű volt számukra, hogy így megerősíthetik belső halmi bázisukat, s egyúttal jelen­tős külpolitikai kockázatoktól menekülnek meg, sőt új szövetségesekre tehetnek szert. Az uralko­dók befolyásához és ellenőrző szerepéhez az egyházak felett ebben a korban kétség sem férhetett. A szerveződő keret általában a királyság volt, de éppen a cseh és lengyel példa mutatja, hogy a ki­rályi cím időleges vagy éppen tartós hiánya nem jelentett megkerülhetetlen akadályt. Az előbbiek szerint a térítés folyamata alapvetően felülről lefelé haladt a társadalomban, miközben annak si-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék