Századok – 2012
DOKUMENTUMOK - Szécsényi András - Kerepeszki Róbert: „Ellenzék" a Turulban. A Turul Szövetségről I/171
178 SZÉCSÉNYI ANDRÁS - KEREPESZKI RÓBERT Turul fővezére, Végváry József ellen. Többek között Szegeden is megfordultak, ám az ottani kerületi vezérség kitartott a szövetség akkori vezetősége mellett.36 Ehhez hasonlóan beszédes tény az is, hogy amikor 1940-ben a Turul támadást indított a németellenes Magyar Nemzet című napilap ellen. A Magyar Nemzet betiltása közérdekű fejléccel ellátott röplapok felelős kiadója Fitos Vilmos volt. Ez, egyebek mellett, a következőket tartalmazta: „Követeljük a Magyar Nemzet betiltását, mert a zsidó nagytőke szerve s így a magyar faj érdekeivel tökéletesen ellentétes érdekeket és célokat szolgál. Követeljük a Magyar Nemzet betiltását, mert e lap szolgálója minden irányzatnak, mely az új népi, fajvédő Magyarország kibontakozását akadályozhatja, a lakájlegitimizmustól a Conti-utca zsidó szocializmusáig. "... Követeljük a Magyar Nemzet betiltását, mert zsidósugalmazású féktelen német- és olaszgyűlöletével igyekezett meghamisítani tízmillió magyar véleményét."37 1939-ben — részben Fitos segítségével — sikerült megbuktatni a Turul korábbi fővezérét, Végváry Józsefet, amihez az adott alapot, hogy ő az 1938. novemberi nagy belpolitikai válság idején kilépett a kormánypártból, és szembehelyezkedett a miniszterelnök, Imrédy Béla politikájával.38 Ekkor, a békéscsabai országos követtáboron megválasztott új, ám valójában a „régi szemléletű", idősebb generációt képviselő Ambrus József fővezérsége alatt Fitos is fontos pozícióba jutott, kulturális alvezér lett, így innentől kezdve a leváltásáig a köré csoportosulókra már nem igazán pontos az „ellenzék" kifejezés. Kétségtelen, hogy Fitos hatására változások indultak a szövetség életében. Még 1939 tavaszán a Turul tiszteletbeli tagjává választottak több népi írót és nyilas ellenes közéleti személyiséget, így Kodolányi Jánost, Kovács Imrét, Sinka Istvánt, Szabó Lőrincet és Veres Pétert. Továbbá — ahogy a közölt dokumentum is említi — létrehozták a Magyar Muzsika Bajtársi Egyesületet a magyar népzene ápolására39, és több olyan intézkedés is született, mely az ellenzék irányvonalát tükrözte (például ebben az időszakban hozta létre Püski Sándor a Turul Kiadót).40 A Fitos körül csoportosulók eközben 1941 folyamán elhatározták, hogy nézeteiket (és egyben szerintük az átalakuló Turul nézeteit) káté formájában kiadják. Ebben tagadhatatlanul nagy szerepe volt Németh László Debreceni latban különösen fontos adalékot jelentenek M. Kir. Rendőrség Nyomozó Osztályparancsnoksága által készített jelentések: MOL, K 149 651/7. 36 MOL, K 149, 1937-6-6221. sz. A szegedi rendőrkapitányság jelentése, 1937. április 3. 37 Közli Murányi Gábor: Magasnyomás. A Magyar Nemzet és a hatalom. In: Uő.: A múlt szövedéke. Históriák a megbicsaklott 20. századból. Bp., Noran, 2004. 219-227.; vö. Vásárhelyi Miklós: Fejezetek a Magyar Nemzet múltjából. In: Magyar Nemzet 50 év jubileumi emlékkönyv 1938-1988. Szerk. Martin József. Bp., Pallas, 1989. 17-47. 38 1938 őszén Imrédy a Felvidék visszacsatolásából adódó helyzetet akarta kihasználni a rendeleti kormányzás fokozatos bevezetése érdekében. Azonban a kormánypártban, és a kabineten belül is komoly ellenzék alakult ki vele szemben, és november 16-23. között 62 képviselő kilépett a NEP-ből, így a kormány kisebbségben maradt. A kormánybarát társadalmi szervezetek, így a Turul Szövetség tagsága is, akcióba léptek, és erős társadalmi összefogás alakult ki a „keresztény-nemzeti" rétegekben. A válság kialakulásáról 1. Sipos Péter-. Imrédy Béla és a Magyar Megújulás Pártja. Bp., Akadémiai, 1970. 58-73. 39 MOL, K 612, MOT, Híranyag, 1939. október 25. 40 ÁBTL, 3. 2. 4. K-629 Jászai Lajos, 14-16.