Századok – 2012
DOKUMENTUMOK - Szécsényi András - Kerepeszki Róbert: „Ellenzék" a Turulban. A Turul Szövetségről I/171
182 SZÉCSÉNYI ANDRÁS - KEREPESZKI RÓBERT vemberében tagja lett a Magyar Szocialista Munkáspártnak, majd a rendszerváltozás után a Magyar Szocialista Pártnak, de a szélsőjobboldali Hunnia lapjain is publikált. Ezt a fordulatos életutat látva talán már nem meglepő, hogy a neve felbukkant az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány honlapján 2009 nyarán közétett, Nagy Imre újratemetésekor tevékenykedő és jelentő ügynökök listáján is.58 Fitos életét áttekintve jogosan merül fel a kérdés: valóban ő-e a szerzője az Ellenzék a Turulban címet viselő dokumentumnak. Ez a feltételezés egyáltalán nem igazolható, sőt több érv ellene szól. Érdemes az irat keletkezésének időpontjából kiindulni. Noha magában az olykor erősen marxista szellemű dokumentumban semmilyen datálás nem található, a szövegkörnyezetből le lehet vonni bizonyos következtetéseket. Először akkor ad támpontot a szerző, amikor azt mondja a katolikus bajtársi szövetségről, a Foederatio Emericanáról, hogy „ez a szervezet még ma sincs feloszlatva, zöld tányérsapkás lovagjai még nyugodtan szervezkednek", és tudjuk, hogy az Emericana — és más, mintegy 1500 társadalmi szervezet — betiltását csak 1946 júliusában rendelte el a kommunista Rajk László belügyminiszter. Másrészt az irat végén, amikor megállapítja, hogy „az 1945. év során különben bebizonyosodott, hogy a MADISZ (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség - a szerzők) egységesítő kísérlete éppúgy nem sikerülhet, mint ahogy külső erők mindvégig megakadályozták a diákegységmozgalom végső sikerét". Ezekből megállapítható, hogy a dokumentum 1946 első felében íródott, Fitos viszont — ahogy erről már korábban szó volt — csak ennek az évnek a végén került börtönbe, ahonnan mintegy fél évvel később szabadult - saját bevallása szerint „szilárd kommunista meggyőződéssel". Láthattuk, sajátos életpályát futott be, és megállapítható, hogy a két világháború közötti időszakban a fiatal értelmiségi középréteghez tartozott, a közölt dokumentumban ezzel szemben a következő olvasható: a Turul tagsága „többségében bűnös volt, predesztinálva erre a sorsra. Középosztályi volt, jórészt német származású, immanens gondolkodású, élvhajhászó, haszonleső, semmi érzéke az igazi humánumhoz, semmi vágya az igazi értékek után, semmi közössége a dolgozókkal, a néppel, a parasztsággal". Ez egyértelműen korabeli kommunista gondolkodás, amit azonban Fitos csak 1947-ben „ért el", amikor ez a dokumentum már létezett. Emellett Fitos minden később megjelent hosszabb-rövidebb visszaemlékezésében kiemelte, hogy a Turul nem volt egységes, és tevékenykedtek benne „haladó" szellemiségű fiatalok is, tehát ez a rendkívül sommás, sztereotip megállapítás nem vall rá. Fontos arra is rámutatnunk, hogy a dokumentum megfogalmazása egyes szám harmadik személyű, tehát Fitosék tevékenységét is bizonyos „távolságtartással", személytelenül adja elő a szerző. Ha valóban Fitos lett volna az írás szerzője — véleményünk szerint — személyesebb hangúnak kellett volna annak lennie, nem beszélve arról, hogy a szöveg stílusa is más Fitos korábbi és későbbi írásaihoz képest.59 Ezek alapján 58 L. http://www.rev.hu/89/17p / 107:17.2011063341233297: :NO:17:P17_PERSON_ID: 13225 (letöltve: 2011. augusztus 1.) 59 L. Fitos Vilmos: A népi mozgalom teljessége, i.m. 162-173.; Uő: Másfél évtized emlékei. História, 1996/1. 32-33.; Uő: Szárszó után. Kritika, 1983 november. 10-11.