Századok – 2012

DOKUMENTUMOK - Szécsényi András - Kerepeszki Róbert: „Ellenzék" a Turulban. A Turul Szövetségről I/171

190 SZÉCSÉNYI ANDRÁS - KEREPESZKI RÓBERT 1934-ben Fitos Vilmos vette át a Turul ellenzék vezetését. Nem volt könnyű dolga, mert a sváb reakció nem elégedett meg Roboz Zoltán kizárásával. Terv­szerűen irtotta a Turul magyar látású vezető tagjait. Nem törődött a létszám csökkenésével sem: a „tisztogatás" következtében egész egyesületek hagyták ott a Turult. Akibe nem tudtak belekötni, azt exisztenciájában támadták meg. Ennek a „fővezérségi" akciónak a Haynauja, Róth Imre „fővezér-helyettes" volt, aki először Rónaira magyarosította a nevét, majd nevelőapjáról a Báring nevet vette föl, hogy végül ezt is megmagyarosítva Bojtár Imre névvel kultusz­minisztériumi miniszteri segédtitkár legyen, s egészen Budapest ostroma előtt bekövetkezett meneküléséig kíméletlenül harcoljon azok ellen, akik a Turul if­júságát balra akarták vinni. Bojtár Imre egyike azoknak, akik legtöbbet vétet­tek a magyar ifjúság ellen. Rendszerint ez a Bojtár Imre vezette a Turul Szövetség „fővezérségét" éven­te újraválasztó „követtáborokat". Minden követtábor (az ország minden részéből összejött kiküldöttek, követek gyűlése) iszonyú harcok színtere volt. A győri követ­táboron, 1934-ben csak erőszakos és alapszabályellenes választási eszközökkel si­került felülkerekednie Végvári-Verbovszki Józsefnek, aki a Turult egy tál lencsé­ért, saját képviseleti mandátumáért eladta Gömbös Gyulának. Bár többnyire svábok voltak a vezetői a Turul Szövetségnek, már csak az ifjúság örök ellenzékiségénél fogva is, eddig ellenzéki szervezkedés volt. A régi Turul ellenforradalmi programja Gömbös Gyula miniszterelnökségével kor­mányprogrammá lett, a Turul vezérek tehát boldogan csatlakoztak Gömbös­höz, ugyanakkor, mikor a Turul fiatalsága már egészen más, radikális, magyar programot kívánt. A Szövetség hajdani erejére jellemző, hogy Gömbös eredeti­leg hatvanöt képviselői mandátumot ígért a Turulnak, mert a turulistákkal akarta felfrissíteni a régi kormánypártot. Erre azonban már nem akadt ember. A Végváriék által kormánypártivá alakított hivatalos Turul-politika miatt a Szövetség egyre népszerűtlenebb lett a fiatalság előtt.83 Az ellenzék pedig foly­tatta harcait, belülről gyengítve a nagy jobboldali szervezetet, egészen a német megszállás végéig. Ez a gyöngítési szándék kezdetben korántsem volt tudatos, sőt, a Turul ellenzék még hosszú évekig arra törekedett, hogy az egész Szövetséget új irány­zatának szolgálatába állítsa. Az irány: egyre határozottabban a népi radikaliz­mus. A mozgalom vezetői: Babos Ferenc, Barcza Gedeon, Boros Lajos, Fitos Vil­mos, Giday Endre, Gulyás Gábor, Litkey György, Simon László és Újhelyi Szi­lárd. Az alapelveik tisztázására igen nagy jelentőségű volt az 1936-ban megren­dezett „Debreceni Diéta", melyen Németh László olvasta fel híressé vált „Deb­receni Kátéját". Egyre több egyesületben kerekedett felül az új szellemiség, így egyáltalán nem volt meglepő, hogy a Márciusi Front mozgalmának szervezésében, irányí­tásában sok turulista vett részt, és számos egyesület jelentette be a Márciusi Fronthoz való csatlakozását (1937). A Végvári-féle fővezérség azonban termé- 83 Hivatalos összefonódásról nem beszélhetünk. Jóllehet a felső vezetés igyekezett kiszolgálni a kormány igényeit, a kerületek és tagegyesületek jobbára önálló, sokszor Végváryékkal ellentétes stratégiát követtek.

Next