Századok – 2012

DOKUMENTUMOK - Szécsényi András - Kerepeszki Róbert: „Ellenzék" a Turulban. A Turul Szövetségről I/171

.ELLENZÉK" A TURULBAN 199 szágban az egyetlen Kossuth Lajos halálának 50 éves évfordulóján. A közönség színültig megtöltötte a „Fekete Sas" nagytermét, (az Alföld egyik legnagyobb díszterme) annak ellenére, hogy a város vezetősége sorozatos akadályokat gör­dített az est megrendezése elé, a helyi Társadalmi Turul pedig, hogy a „balra tolódott" ifjúságtól való különállását bebizonyítsa, ellenpropagandát fejtett ki, a plakátokat letépdeste sőt a sajtóban is nyilatkozott az ünnepség ellen. Mind az est művészi részének szereplőit, köztük Veress Sándor fta, mind az ifjúsági szónok határozott és merész beszédét, nagy lelkesedés fogadta. A Viharsarok centrumának népe, így a munkásság és parasztság több száz főnyi küldöttsége legnagyobb lelkesedéssel fogadta annak a deklarációnak pontjait, amit Jónás Pál főispáni tiltakozás ellenére olvasott fel az ünnepség végén: „Jelképes jelentősége van, hogy ezt a találkozót a nagy alföldi városba hív­ták össze, melynek neve összeforrt a parasztság fölfelé törési erőfeszítéseivel. A megbeszéléseken a magyar egyetemi és főiskolai ifjúság különböző szervezetei­nek vezetői vettek részt mintegy nyolcvanan, hogy a magyarság nagy sorskér­déseivel, megmaradásának, fejlődésének lehetőségeivel és az értelmiségi ifjúság feladataival foglalkozzanak. Felekezeti és társadalmi különbség nélkül, teljes egységben a következő határozatokat hozták: 1. Az ifjúság állásfoglalását és munkáját csak az egyetemes magyarság érde­ke vezetheti. Ezért függetlenségünket meg akarjuk őrizni. A szolgálat és bírálat jogához ragaszkodunk. Semmiféle pártpolitikai idegenséggel kö­zösséget nem vállalunk." Ez utóbbi mondat különösen a nyilas pártok kísérletezéseire utalt. „2. Sorsközösséget vállalunk a magyarság törzsét alkotó parasztsággal és munkássággal. Semmilyen erő nem fog bennünket velük szembeállítani. 3. A magyarság megmaradását és további fejlődését csak társadalmunk tel­jes újjáépítése teszi lehetővé. 4. Az új társadalmi és gazdasági rend csak olyan lehet, mely a magyar pa­rasztság és munkásság jogos követeléseit teljes mértékben kielégíti. 5. Amit a magyar lélek a népben és legjobb szellemeiben kitermelt, a magyar népi műveltség, irodalom, művészet, a teljes magyar kultúra, fajtánk leg­nagyobb értéke. Minden továbbfejlődési lehetőséget biztosítani kell. 6. A magyar fajtának saját hazájában legalább olyan életlehetőséget kell biztosítani, mint amilyenben az idegenek itt évszázadok óta élnek." Ez a pont meglehetősen későn célzott a svábság előretörésére, melynek né­hány nap múlva a március 19-i katasztrófát köszönhettük. „7. Az értelmiségi ifjúság a jövőben minden erejével harcol a magyar nép szabadságáért és a magyar állam függetlenségéért. 8. Hisszük a kis népek létjogosultságát, történeti szerepét és kultúraterem­tő erejét. Szükségesnek látjuk a rokonnépekkel és a dunavölgyi kis né­pekkel való kölcsönös megértést és lehető együttműködést." A dunai együttműködés gondolatát a Márciusi Front óta ilyen formában egy ifjú­sági csoport sem vetette fel. A „rokonnépek" kapcsolatát pedig már a Szovjetunióval való barátság egyengetése érdekében vetették fel a dek­larációban.

Next