Századok – 2012

DOKUMENTUMOK - Szécsényi András - Kerepeszki Róbert: „Ellenzék" a Turulban. A Turul Szövetségről I/171

202 SZÉCSÉNYI ANDRÁS - KEREPESZKI RÓBERT Az iratbeszerző csoport a mozgalom vezetőinek és tagjainak megfelelő ira­tokkal való ellátásán kívül az elhurcolásban (katonai behívó, bevonulási pa­rancs, stb.) fenyegetett egyetemi ifjúság megsegítését végezte. Tartotta a kap­csolatot az illegális francia és lengyel mozgalmakkal, azokat tőle telhetőleg anyagilag is támogatta. Az iratbeszerző csoport tevékenységét Takácsy Miklós irányította, Kristó Nagy István közreműködésével. A front eseményeinek hatására egyre nyilvánvalóbbá lett a Magyar Front vezetői előtt egy általános felkelés kirobbantásának szükségessége. Utasításuk­nak megfelelően az illegális munka fősúlya a katonai ellenállási front támoga­tására helyeződött át. Megindult a sejtek katonai alakulatba történő átszerve­zése. A katonai vonal a fegyverszerzés mellett a csoportok munkájában nem foglalkoztatott embereket a Görgey-alakulatba szervezte, mely a Magyar Front megbízásából dolgozó Mikó Zoltán vk. százados vezetése alatt álló Prónay­különítmény egyik százada volt. E fedőkeret lehetőséget nyújtott arra, hogy kb. 180 baloldali diákot jól felfegyverzett alakulatba tömörítsenek. 1944. december 5-én az alakulat azzal a vallott céllal, hogy Ipolypásztóra megy „partizánkikép­zésre", megindult észak felé, a Börzsöny hegységbe. Itt karácsony táján, Vá­mosmikola körül a Vörös Hadsereg oldalán értékes harci tevékenységet fejtett ki s több hősi halottat, valamint sebesültet vesztett az akciók során. A Bimbó u. 51. szám alatti katonai raktár őrizetét, mely legális külszín alatt az ellenállási mozgalom fegyvertárát képezte, a Görgey-alakulatból e célra kiválasztott emberek látták el. Köztük voltak a kommunista párt egyes vezető emberei is, pl. Somogyi Miklós. A fegyverraktár őrizői közül egy, Hertelendy János tábori csendőrökkel vívott harcban elesett, hármat pedig az Elischer Gyula vezetése alatt álló műegyetemi rohamzászlóalj alakulat ejtett fogságba. A Szabad Élet Diákmozgalom a katonai vonal felvette a kapcsolatot az egyetemi Kiska zászlóaljjal, és ennek vezetőjével, Várhelyi Józseffel megállapo­dott, hogy a Kiska ifjúsági vezetősége alárendeli magát a katonai vonal utasítá­sainak. A Kiska zászlóaljban kb. 250 diák talált elhelyezést. A zászlóalj Rákos­hegy körül egy akciójával lehetővé tette egy frontszakasznak a Vörös Hadsereg csapatai által való gyors áttörését 1944 karácsonyán. A katonai vonal vezetője Majsai Emil volt. Tevékenyen részt vett Szabad Élet Diákmozgalom a Magyar Diákok Szabadságfrontjának megalakításában. 1944. november első felében hat diákellenállási mozgalom képviselőiből a Ma­gyar Front határozott utasítására létrejött a Magyar Diákok Szabadságfrontja. Ebben a Szabad Élet Diákmozgalmat Kiss Sándor képviselte, s tagja lett a hár­mas végrehajtó bizottságnak is. A Magyar Diákok Szabadságfrontja a Magyar Ifjúmunkások Szabad Frontjával, valamint a Magyar Ifjúparasztok Szabadság­frontjával együtt alkotta a Magyar Ifjúság Szabadságfrontját, mely felé Kiss Sándor volt az összekötő. A Felszabadítási Bizottság katonai albizottságában szintén Kiss Sándor képviselte a Magyar Diákok Szabadságfrontját. A terror növekedésével egyre szükségesebbé vált olyan csoport működte­tése, mely hatásos és megfélemlítő akciókat tud végrehajtani a nyilas­ rendszer ellen. Az akciócsoport munkája kezdetben a fegyveres akciókra való előkészülés (robbanóanyag és fegyvergyűjtés), majd egy végrehatott robbantás (Műegyetem

Next