Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
BENCÉS SZERZETESSÉG EGY KORSZAKVÁLTÁS HATÁRÁN 293 „cellá"-nak is nevezik, ami egy kevéssé kiépült monostort jelölhet, tehát inkább egy kisebb, még kialakulófélben lévő szerzetesi telepre utalhat.122 Kálmán mecénási tevékenysége is, úgy tűnik, a világi egyházszervezet fejlesztését igazolhatja. Zágráb és Bács egyházi központok kiépítéséről nincsenek adataink. Várad fejlesztését Szent László sírjának — alább részletesen tárgyalt — áthelyezése és, talán 1130-ban, a váradelőhegyi premontrei prépostság létrehozása 123 bizonyítja. Pécsett a székesegyház építése is folytatódhatott, bár ezt csak egy erre a korra helyezhető oszlopfő igazolja.124 Gyulafehérvárott a Szent László alatt elkezdett székesegyházon a 12. század elején is folytak még építkezések. A templom díszítéséből fennmaradt Maiestas Domini kaputimpanon talán Kálmán korában készülhetett.125 A legjelentősebb Kálmán támogatását élvező építkezések Esztergomban és Székesfehérvárott történtek. Az esztergomi Szent Adalbert-székesegyház átépítésének megindulása szorosan kapcsolódik az érsekek szerepének előtérbe kerüléséhez. Ekkor épült fel a katedrális két toronypárral övezett szentélye, de a hosszház kialakítása és a templom befejezése már II. Géza uralkodásának idejére helyezhető.126 Az esztergomi Várhegyen a királyi palota bővítésére is sor került,127 amihez az esztergomi kőtárban található kisebb oszlopfők tanúsága szerint egy kétszintű, nem túl nagy terekből álló helyiséget építettek. Ez az épületrész egy új kápolna lehetett a királyi palota mellett.128 Az esztergomi építkezések jól illeszkednek tehát Kálmán egyházpolitikájához, az érsekség és a királyi káplánok szerepének előtérbe állításához. Mindkét intézmény jelentőségének az építészeti reprezentáció szintjén is nyomatékot kívántak adni. Szintén ehhez az elképzeléshez illeszkedik a királyi kápolnához tartozó székesfehérvári prépostság építkezéseinek folytatása, ami Szent István 1083. évi kanonizációjához kapcsolódva még László alatt kezdőd- 122 DHR I. 353. 123 Az 1130. évi alapításra 1. Osvald Ferenc: Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez. Művészettörténeti Értesítő 6. (1957) 234. és Romhányi B. Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon i. m. 71. Az alapítás idejének kétséges voltára 1. Körmendi Tamás: A premontreiek megtelepedése az Árpád-kori Magyarországon II. Turul 75. (2002) 48-50. 124 A Nemzeti Galéria kőtárában található az oszlopfő (leltári száma: 55.1603). 1. Tóth Sándor: A Magyar Nemzeti Galéria 11-12. századi kőfaragványai. In: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 25. (2005-2007) 68. 125 Marosi Ernő: Magyarországi művészet Szent László korában. In: Athleta patriae. Szerk. Mezey László. Bp. 1980. 214., Entz Géza: Erdély építészete a 11-13. században. Kolozsvár 1994. 25. és Róna.: Erdély a magyar honfoglalás és államalapítás korában i. m. 87-89. 126 Az 1153-ban történt oltárszentelés jól keltezi az építkezések befejezését. A hajó nagy részének is állnia kellett tehát a 12. század közepén. Tóth Sándor szerint a templom térbeli felépítéséről és részleteiről nem rendelkezünk megbízható támpontokkal és nem említi, hogy az építkezések Kálmán alatt kezdődtek volna (Tóth Sándor: Esztergom Szent Adalbert-székesegyháza és az Árpád-kori építészet. In: Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Strigonium Antiquum IV Szerk. Hegedűs András. Esztergom 2000. 126-130.). Búzás Gergely viszont egyértelműen 1100 körülre helyezi az új szentély felépítését (Búzás Gergely: Az esztergomi vár románkori és gótikus épületei. In: Az Esztergomi Vármúzeum kőtárának katalógusa. Az Esztergomi Vármúzeum Füzetei 2. Szerk. Búzás Gergely, Tolnai Gergely. Esztergom 2004. 10. és 13.). 127 A művészet története Magyarországon. Szerk. Aradi Nóra. Bp. 1983. 23. (a vonatkozó rész Marosi Ernő munkája). 128 Búzás G.: Az esztergomi vár románkori és gótikus épületei i. m. 13.