Századok – 2012
TANULMÁNY - Germuska Pál: Szocialista csoda? Magyar iparfejlesztési politika és gazdasági növekedés, 1950-1975 I/47
50 GERMUSKA PÁL A háború után kidolgozott iparosítási terveknek többféle mozgatórugója volt. Ezek közül továbbra is fontos célkitűzés volt a területi és települési egyenlőtlenség mérséklése, Budapest ipari és települési túlsúlyának csökkentése, a fejletlenebb mezőgazdasági régiók — főként az Alföld és a Dél-Dunántúl — felzárkóztatása. Az egyenlőtlenségek felszámolását politikusok és szakemberek egyaránt az elmaradott térségek és települések iparosításától várták. A kommunisták ugyanezen az úton képzelték el a társadalom nagyszabású átalakítását, a tömeges városi munkásosztály létrehozását. Ezért már az első népgazdasági tervben is az iparosítás szempontjai kerültek előtérbe. A hároméves terv (1947. augusztus 1. - 1949. december 31.) a fő hangsúlyt a hazai ipari kapacitások helyreállítására helyezte, hogy biztosítsa az ország újjáépítését és a jóvátételi kötelezettségek teljesítését.12 Hadiiparosítás - az I. ötéves terv 1948 nyarán — a kommunista párt teljes hatalomátvételét és az egységes munkáspárt, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) létrehozását követően — megkezdődött a sztálini típusú iparosítási program előkészítése. Az Országos Tervhivatal (OT)13 — az MDP iránymutatásának megfelelően — a nehézipar kiépítését és megerősítését helyezte az 1950. január 1-jével elindítani tervezett I. ötéves terv középpontjába. A hadsereg fejlesztésére mind grandiózusabb tervek születtek, az 1949. évi állami költségvetésben már a kiadások 12%-át a Honvédelmi Minisztérium (HM) számára irányozták elő.14 Az I. ötéves terv sarokszámait az MDP Politikai Bizottsága (PB) 1949. február 17-én hagyta jóvá. Beruházásra a várható nemzeti jövedelem egyötödét irányozta elő minden egyes évben úgy, hogy 1949-1954 között összesen 34,3 milliárd forint lehessen befektetni.15 1949 áprilisában és májusában elkészültek a hadsereg ötéves fejlesztésére szóló tervek, amelyek mintegy 20 milliárd forintot irányzott elő a haderő növelésére, felszerelésére és hadianyagok beszerzésére.16 Noha a várható gazdasági feszültségek és szűk keresztmetszetek miatt az OT 1949 nyarán megkísérelte csökkenteni a beruházási rátát és mérsékelni a növekedési előirányzatot, a pártvezetés nem engedett a tempóból. Az MDP PB tovább emelte az előirányzatokat,17 különösen miután a Kominform novemberi 16-i budapesti ülése kiközösítette Jugoszláviát. Az Országgyűlés végül 1949. december 10-én fogadta el 1949. évi XXV törvényt a Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervéről. A törvény úgy rendelkezett: öt év alatt 50,9 milliárd forintot kell beruházni, és ebből 21,3 milliárdot az iparban. E jogszabályban jelent meg a később közkeletűvé vált jelszó: Magyarországot „agráripari országból ipari agrárországgá" kell átalakítani. 12 Lásd Magyarország hároméves terve. Budapest, Országos Tervhivatal, 1947. 13 Az OT 1947 augusztusában alakult meg, a hároméves terv elindításával egy időben. 14 Az MDP KV Titkársága 1948. december 1-jei ülésének jegyzőkönyve. Magyar Országos Levéltár (MOL) MKL 276. f., 54. csop., 19. ő. e. 15 Az MDP PB 1949. február 17- i ülésének jegyzőkönyve. MOL M-KS 276. f., 53. csop., 21. ő. e. 16 Okváth Imre: Bástya a béke frontján. Magyar haderő és katonapolitika 1945-1956. Budapest, 1998, Aquila. 197-200. 17 Az MDP PB 1949. november 24-i és december 2-i ülésének jegyzőkönyve. MOL MKS 276. f., 53. csop., 40., illetve 42. o. o.