Századok – 2012

DOKUMENTUMOK - Szécsényi András - Kerepeszki Róbert: „Ellenzék" a Turulban. A Turul Szövetségről I/171

176 SZÉCSÉNYI ANDRÁS - KEREPESZKI RÓBERT Mivel a Turul Szövetség önmagát társadalmi szervezetként definiálta, el tudta kerülni, hogy egy-egy politikai párthoz vagy mozgalomhoz kapcsolódjon. Pártoktól függetlenül aktuálpolitikai kérdésekben gyakran hallatta a szavát, „őrségváltást" követelve az élet minden területén. Igaz ugyanakkor, hogy a szö­vetség egyes bajtársai számos esetben (nem ritkán a központi vezetéssel is szembemenve) pártszolgálatba szegődtek. A már említett titkos kommunista vonal mellett az 1930-as évek elejétől főként szélsőjobboldali pártokban vállal­tak szerepet (Kemény Zoltán, Kémeri Nagy Imre, Oláh György, Radó Endre, Salló János), vagy éppen a kormánypárt sorait erősítették (Végváry [Verbov­szky] József fővezér, vitéz Bánsághy [Velcsov] György 1935-től egy cikluson ke­resztül a Nemzeti Egység Pártja képviselője volt).26 Több hangadó, mint Zsabka Kálmán, irredenta szervezeteknek, pl. az Etelközi Szövetségnek, az 1938-ban újjáalakult Rongyos Gárdának volt oszlopos tagja.27 A társadalmi lét, az ér­dekérvényesítő képessége révén való társadalmi-politikai nyomásgyakorlás oly mértékben fontos volt, hogy a korszak második felében publikált kiadvány egyenesen a jótékonysági egyesületek közé sorolta.28 A Turul Szövetség megőrizte a második világháborúig tartó, szervezeti és tag­létszámában is megmutatkozó expanzivitását. Ennek eredményeképpen, 1943-ban legalább 112 tagegyesületében több tízezer tagot számlált (utóbbiak zöme vég­zett volt). Mindeközben azonban a generációs és ideológiai ellentétek, az azokból adódó hatalmas harcok 1943-ban oda vezettek, hogy a szervezet kettészakadt.29 A szakadás jelentőségét ellenben hiba lenne túlbecsülni, hiszen azt egyrészt a kultusztárcának az ifjúsági egyesületeknek a centralizáció jegyében történő át­szervezési igénye is motiválta, másrészt az ekkor létrejött Ifjúsági Turul 30 és a 26 éven felülieket tömörítő úgynevezett Társadalmi Turul továbbra is együttműkö­dött. Az is igaz, hogy a Társadalmi Turul a háború végéig radikálisabb politikát folytatott, s számos alkalommal készségesen együttműködött még a Szálasi­kormányzattal is.31 Nem célunk a továbbiakban a Turul Szövetség(ek) történetének, működé­sének ismertetése. Annyi bizonyos, hogy a szervezeti szakadás nem eredménye­zett valódi ideológiai határvonalat. Ennek okán — függetlenül a tartalmi kü­lönbségektől — mindkét szervezet osztozott a szélsőjobboldalinak és fasisztá­nak minősített ellenforradalmi szervezetek sorsában: a világháború után a deb- 26 Szécsényi András: Végváry József. A Turul Szövetségtől az ÁVH-ig. Múltunk, 2011/3. 7-35.; Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban ÁBTL), 3. 1.9. V-­ 13057. Dr. Ke­mény Zoltán iratai. 27 ÁBTL, 3. 2. 5. 0-7763. Zsabka Kálmán iratai. 28 Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség, i. m. 344. 29 MOL, P 1364, 1. d., 6. tétel, Fővezérség levelezése, szolgálati jegyek 1939-1944. 28., Uo. 7. 1. Fitos Vilmos iratai 1929-1943, 21-261. 30 A szerintük lekicsinylő megnevezés ellen a Kiss István vezette szervezet rendre tiltakozott. Pontos megnevezése Turul Szövetség Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Szervezetek Országos Központ­ja.; MOL, P 1364 1. d., 5. tétel, Fővezér parancsai, 1943. 24-25. 31 A radikalizálódás az Emericanában is végbement, amikor 1943 szeptemberében Bajtársi Emericanává alakult át. MOL, K 636 c.­ Tárgyilag csoportosított iratok 1032. doboz 56. t. Egyete­mekhez kapcsolódó egyesületek, körök, szövetségek, kulturális csoportok alapszabályai 1942-1944. 275-289.

Next