Századok – 2012

DOKUMENTUMOK - Szécsényi András - Kerepeszki Róbert: „Ellenzék" a Turulban. A Turul Szövetségről I/171

DOKUMENTUMOK Szécsényi András - Kerepeszki Róbert „ELLENZÉK" A TURULBAN A Turul Szövetségről A Turul Szövetség 1 a Horthy-korszak legnagyobb, legbefolyásosabb értel­miségi (társadalmi- és diákszervezeteként a két világháború között jelentős mértékben hatott a közgondolkodásra, alakított bizonyos esetekben politikai döntéseket is. 2 A két világháború közötti Magyarország történetének jó ideig elhanyagolt fejezetét képezte a társadalmi egyesületek kutatása. 3 Ez azért is különös, hi­szen az 1960-as évek derekától fogva fokozatosan megindult a korszak feltárá­sa. A szüntelen publikálás persze, ismert okokból kifolyólag — főleg kezdetben — nem jelentett véleményalkotási szabadságot. Szakmai konszenzus van an­nak megítélésében, hogy az 1980-as évekre már az ellenforradalmi időszak ku­tatása előrehaladott annyira, olyan jelentős monográfiák és tanulmányok szü­lettek, melyeknek talaján megindulhatott volna a kulcsfontosságú tömegegye­sületeknek feltárása, révükön a társadalmi folyamatok vizsgálata. Ilyesmire azonban, a rendszerváltozásig gyakorlatilag alig akadt példa. 4 Sajnálatos, hogy 1 A Turul Szövetség Előkészítő Bizottsága 1919. augusztus 3-án ült össze, amelyből szervezési nehézségek, anyagi gondok és belső ellentétek miatt csak 1921-ban alakult ki véglegesen a szervezeti felépítés. Neve ekkortól Magyar Egyetemek és Főiskolák Országos Nemzeti Turul Szövetsége, 1924­től Országos Központja. 1924-től 1943-ig a Turul, fegyelmi szabályzat, ügyrend, szokásrend terén lé­nyegében nem változott. L. Ladányi Andor: Az egyetemi ifjúság az 1918-1919. évi forradalmak idő­szakában. In: A haladó egyetemi ifjúság mozgalmai Magyarországon, 1918-1945. Főszerk. Vass Hen­rik. Budapest, Kossuth, 1978. 11-93.; Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség országos és debreceni szervezete (1919-1945). PhD-disszertáció. Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2009. (kéz­irat); Uő: A Turul Szövetség. In: A magyar jobboldali hagyomány, 1900-1948. Szerk. Romsics Ignác. Bp., Osiris, 2009. 341-376.; Szécsényi András: A Turul Szövetség felépítése és szerepe a két világhá­ború közötti ifjúsági mozgalomban. In: Fejezetek a tegnap világából. Tanulmányok. Főszerk. Gergely Jenő. Bp., ELTE BTK, 2009. 214-232. 2 Szécsényi András: A Turul Szövetség akciói: a Magyar Egészség Hete és a Magyar Nép Hete. In: Vázlatok két évszázad magyar történelméből. Szerk. Gergely Jenő. Bp., ELTE BTK, 2010. 191-204. 3 A társadalmi egyesületek száma a második világháborúig folyamatos — mintegyl5-20 000 szervezet! — növekedést mutat. Dobrovits Sándor: Budapest egyesületei. Statisztikai Közlemények, 1936/3. 410-416. Vö. Kerepeszki Róbert: A politikai és társadalmi élet határán. A Társadalmi Egyesü­letek Szövetsége a Horthy-korszakban. In: „...nem leleplezni, hanem megismerni és megérteni." Ta­nulmányok a 60 éves Romsics Ignác tiszteletére. Szerk. Gebei Sándor, ifj. Bertényi Iván, Rainer M. János. Líceum Kiadó, Eger, 2011. 373-388. 4 Teljességgel elavult szemléletű, jóllehet adatgazdag az egyébként — sajnos azóta is — úttörő jellegűnek mondható könyv: Dósa Rudolfné: A MOVE. Egy jellegzetes magyar fasiszta szervezet 1918-1944. Bp., Akadémiai, 1974. 11-31.; Zinner Tibor: Adatok a szélsőjobboldali egyesületek meg­alakulásának körülményeihez. Történelmi Szemle, 1979/3^4. 562-576.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék