Századok – 2012
DOKUMENTUMOK - Szécsényi András - Kerepeszki Róbert: „Ellenzék" a Turulban. A Turul Szövetségről I/171
.ELLENZÉK" A TURULBAN 175 fókutató táborok, a parasztság sorskérdéseivel fajvédő alapon foglalkozó rendezvények, ankétok stb.20 Kezdeményezésükre épült ki 1935-től fogva a népi és fajvédő célokat egyaránt felmutató Egyetemi Önkéntes Munkaszolgálat rendszere.21 Ezzel párhuzamosan a Turul fiatal, „új generációs tagsága", annak egyes csoportjai kezdtek eltérni a haszontalannak ítélt puszta zsidóverő-fajvédő álláspontról. Ezekből a csoportokból — amint a későbbiekben részletesen lesz róla szó — az évtized derekára markáns „Turul-ellenzék" alakult, melynek vezető alakjává Fitos Vilmos nőtte ki magát, de fontos szerepet kapott benne egyebek között Roboz Zoltán, Jászai Lajos, Barcza Gedeon, Újhelyi Szilárd, Simon László is.22 A Turulban, más bajtársi egyesületekhez hasonlóan az 1930-as évek derekától megjelentek a marxista eszmék is. Ez egyrészt a korabeli fiatalság útkeresésével, az égető társadalmi problémák (a nagybirtokrendszer felszámolása és demokratikus alapú földosztás, az egyke) megoldásának igényével magyarázható. Másrészről a hazai kommunista mozgalom, a Komintern VII. kongresszusán kijelölt, a világpárt hatékonyságát serkentő irányváltás nyomán igyekezett — jobbára sikertelenül — a jobboldali egyesületbe titkos tagokat beszervezni bomlasztás, vagy eszmei áttörés céljából. Így lett turulista egyebek mellett számos, a második világháborút követő államszocialista rendszerben szerepet vállaló akkori fiatal (Zöld Sándor, Pollner György, Béki Ernő, Donáth Ferenc, Kállai Gyula).23 A mondottak eredményeként, a Turul eszmei polarizáltságának jeleként a szövetség akkor baloldali és népi befolyás alatt (is) álló debreceni kerületének kezdeményezésére valósultak meg az országos visszhangot kiváltó 1935-ös és 1936-os debreceni diéták, ahol immár a zsidókérdés, irredentizmus mellett a földkérdésről, a parasztság és munkásság összefogásáról, sőt az ország demokratizálódásról is hangzottak el referátumok. Ugyancsak a Turul Szövetség befolyásos, ez esetben a Fővezérség iniciatíváival ellentétesen cselekvő tagegyesületei, tagjai és szimpatizánsai voltak a Márciusi Front kezdeményezői is.24 Végül csak jelezni szeretnénk, hogy a „Turul-ellenzék" eredményének tekinthetjük a népi kollégiumi mozgalom megszületését és a Györffy István Kollégium megalapítását is.25 20 Szécsényi András: A Turul Szövetség akciói, i.m. 192-193. 21 Szécsényi András: Egyetemi és főiskolai munkatáborok Magyarországon 1935-1939. In: Visszatekintés a 19-20. századra. Főszerk. Erdődy Gábor. Bp., ELTE, 2011. 149-164.; Szécsényi András: Egyetemi munkaszolgálat Magyarországon a Horthy-korszakban, i. m. 22 Szécsényi András: A Turul Szövetség felépítése, i. m. 228-232. 23 Pintér István: Kutatási beszámoló. Emlékek, adatok az 1930-as évek haladó egyetemi ifjúsági mozgalmairól. Bp., Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont, 1978, 65-71, 90-104.; Tóth Pál Péter: A magyar értelmiség két világháború közötti történetéhez I. Bp., OM, 1980.; Uő: Messiások. Bp., Akadémiai, 1983.; Huszár Tibor: Találkozások. Beszélgetések a két világháború közötti szellemi-politikai mozgalmakról. Bp., Corvina, 2005.; Sipos Péter: Kommunista mozgalom az egyetemeken a 30-as évek elején. Budapest, 1971. július. 19-20. 24 Salamon Konrád: Utak a Márciusi Front felé. Bp., Magvető, 1982.; Tóth Pál Péter: A Turultól a Márciusi Frontig. Bp., Akadémiai, 1983. 25 Papp István: A népi kollégiumi mozgalom története 1944-ig. Népi tehetségek gondozása, vagy tudatos elitnevelési kísérlet? (Politikatörténeti Füzetek XXVI.). Bp., Napvilág, 2008, 123-177.