Századok – 2012
DOKUMENTUMOK - Szécsényi András - Kerepeszki Róbert: „Ellenzék" a Turulban. A Turul Szövetségről I/171
.ELLENZÉK" A TURULBAN 177 receni Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. február 26-án kelt, a polgári jobboldali és fasiszta politikai és félkatonai szervezetek felosztásáról szóló rendeletében 24 egyéb szervezet mellett függesztette fel működését, amit az 1945. évi Vtc. 2. §-ának 15. pontja véglegesített. A közölt dokumentum és a forrásközlés szempontjai Az alábbiakban közölt, „Ellenzék" a Turulban címet viselő dokumentum a Magyar Országos Levéltárban a Turul Szövetség iratai között található, ami sajnos csak rendkívül töredékesen maradt fenn.32 A főként a szervezet második világháború alatti történetével foglalkozó, valamivel több, mint 15 oldalas, sűrűn gépelt kézirat datálása és szerzőjének meghatározása is bizonytalan. A forrás stílusát és tartalmát figyelve egyértelműen megállapítható, hogy az író nagyon jól ismerte a Turul Szövetség belső hierarchiáját és életét. Sipos Péter egy 1978-ban megjelent tanulmányában a dokumentum szerzőjének Fitos Vilmost valószínűsítette.33 Rá valóban igaz a fenti megállapítás, hiszen az 1930-as évek második felében a Turul kulturális alvezére és a szövetségen belül kialakuló, a szövetség hivatalos ideológiájával látszólag szembenálló irányzat vezetője volt, amelyet a közölt dokumentum igyekszik bemutatni és következetesen baloldalinak beállítani. Azonban az, hogy ő lett volna a forrás szerzője, több szempontból is megkérdőjelezhető. Az ezzel kapcsolatos kételyek megértéséhez az életpálya fordulatait villantjuk fel, s egyben az irat néhány elemére hívjuk fel a figyelmet. Az 1913-ban Budapesten született Fitos a Turul új generációjához tartozott, melynek a meghatározó élménye nem az első világháborús frontszolgálat, hanem a Horthy-rendszer volt. 1933-ban lett egyetemista és a budapesti bölcsészhallgatók Árpád Bajtársi Egyesületének tagja, majd saját bevallása szerint azonnal az akkor formálódó ellenzék felé orientálódott, és pár évvel később ennek vezéralakjává vált. Ismeretségi köre meglehetősen kiterjedt volt, amit a Magyar Közösség nevű titkos szervezetben viselt tagságának köszönhetett, és 1938-tól a népiekhez közel álló Magyar Élet szerkesztőjeként is fontos kapcsolatokat építhetett.34 A gondolkodásmódja azonban korántsem nevezhető egyértelműen baloldalinak ebben az időszakban: például 1936/37 folyamán az ultraradikális, nyilasokhoz közelálló Kémeri Nagy Imrével 35 folytatott közös akciót a 32 A negyedszázadon át létező országos szervezetnek, amely története csúcspontján több, mint száz fővárosi és vidéki tagegyesületet tömörített, mindössze alig kétdoboznyi dokumentuma maradt fenn. A rendkívül nagyarányú iratpusztulást elsősorban az okozta, hogy a Turul fővárosi központját — ahogy erre egyébként a közölt irat szerzője is utal — 1944-ben Budapest ostromakor bombatalálat érte. Az „Ellenzék" a Turulban című dokumentum jelzete. MOL, P 1364, 1. d., 14. tétel. 33 Sipos Péter: Kommunista szervezkedés a magyarországi egyetemeken az 1930-as évek első felében. In: A haladó egyetemi ifjúság mozgalmai Magyarországon, 1918-1945. Főszerk. Vass Henrik. Bp., Kossuth, 1978. 201-257. Vonatkozó rész a 256. oldal 128. jegyzetében. 34 Fitos életpályájára 1. Papp István: „...én, aki egész életemben a nép ügyéért harcoltam". Egy középosztálybeli életút a század viharaiban. Fitos Vilmos (1913-2000). Hitel, 2006/8. 72-77. 35 Kémeri Nagy Imréről 1. Kerepeszki Róbert: „Éljen I. Miklós, Magyarország királya!" - Egy politikai gyűlés háttere és körülményei. In: Emlékkönyv L. Nagy Zsuzsa 80. születésnapjára. Szerk. Kovács Zoltán és Püski Levente. DE Történelmi Intézet, Debrecen, 2010. 138-140. Kémerivel kapcsol