Századok – 2012
DOKUMENTUMOK - Szécsényi András - Kerepeszki Róbert: „Ellenzék" a Turulban. A Turul Szövetségről I/171
184 SZÉCSÉNYI ANDRÁS - KEREPESZKI RÓBERT alakját, azt a komikus figurát, melynek szerepe azonban halálosan komoly volt a két háború közötti ifjúsági mozgalmakban.62 Mert a kispolgári, neobarokk, sváb középosztály ifjú titánjai s az ugyancsak innen származó öreg Turul vezérek ráültek az amúgy is egészségtelen összetételű főiskolás ifjúság nyakára, minden igazi radikalizmust elfojtottak, minden németellenes moccanást megtoroltak s megakadályozták, hogy a fiatalság valóban élő kapcsolatokat teremtsen a magyar parasztsággal és [a] szervezett munkássággal.63 Csak akkor tudjuk felmérni a Márciusi Front szinte egyedüli kísérletének jelentőségét, ha ezt a helyzetet fölidézzük: A Turult, meg a vele rokon Hungáriát, sőt a klerikális-legitimista Emericánát (ez a szervezet még ma sincs feloszlatva, zöld tányérsapkás lovagjai még nyugodtan szervezkednek!) s bennük az akadémiai ifjúság nagy többségét teljesen a német Burschenschaftok 64 mintájára szervezték, komoly munkát egyáltalán nem végeztek, a diákságot üres, léha gondolkodásra szoktatták. Hitler hatalomra jutása után pedig a bajtársi egyesületek a nácizmus trójai falovává lettek.65 A diákvezérek a fasiszta mételyt szerte-szét szer ves lassúsággal rakosgatnak jobbra-balra, s éppen ezért mattot adni sohasem tudnak", és bár van a szervezetben „ifjúsági fővezérség", ennek „azonban minden szerepe abban merül ki, hogy az öregek akaratát végrehajtja". L. Katholikus: Mikor Schwartz bácsiék, a 60 éves „ifjúsági vezérek" nyilatkozgatnak. Bajtárs, 1932. április, 17-19. 62 Szabó Dezső (1879-1945) író, publicistának jelentős szerepet játszott a szervezet nacionalista, keresztény-nemzeti ideológiájának megteremtésében. A Turul Szövetség rendezvényeinek, ankétjainak később közkedvelt előadója volt. 63 A dokumentum szerzője itt tudatosan torzít, és egyértelműen leegyszerűsítő marxista frazeológiát használ, mivel a források meggyőzően tanúsítják, hogy a Turul igenis nyitott az alsóbb társadalmi rétegek felé az 1930-as évek folyamán. Roboz Zoltán, a Turul egyik országos alvezére a szövetség 1933. évi XIV Országos Követtáborán kijelentette: „A Turul Szövetségnek egyesületesdiből országos, mondjuk így: országot építő mozgalommá kell alakulnia. Szervezetileg szolgálja ezt az a mozgalom, mely a falusi és munkás ifjúságot is, mint pártoló darvakat stb. beszervezi a turulisták táborába." Emiatt „szinte gombamódra teremtek meg országszerte a Turul új egyesületei és törzsei", melyek jelentős részében működött népművelődési és szociográfiai munkacsoport. Ezeknek éppen az volt a céljuk, hogy „végre testvéri és bajtársi szeretettel összefogjon mindenkit, aki keresztény és aki magyar, nem nézve, hogy úr, paraszt vagy munkás". Ugyanezt egy évvel később az egyértelműen szélsőjobboldali (!) Salló János propaganda alvezér is megismételte a soron következő, Győrött tartott XV Országos Követtáboron, aki úgy fogalmazott, hogy „a magyar ifjúság legszebb hivatása a falu népével és a munkásságával való kapcsolatok felvétele". Ezzel vált a Turul társadalmi mozgalommá, és tagjai is most már inkább annak tekintették, mintsem csak egy egyetemi szervezetnek. Persze, az kétségtelen tény, hogy a munkássággal és a parasztsággal való kapcsolatkeresést elsősorban a fajvédelem és a „keresztény-nemzeti" gondolat, nem pedig a baloldali eszmék terjesztése motiválta. L. Simon László: Turul-Akadémia. Nyílt levél Roboz Zoltánhoz. Új Vetés, 1933. december, 10-11.; MOL, K 612, MOT, Híranyag, 1934. október 23. 64 Jelentése: bajtársi egyesületek; olyan, a 19. század eleje óta létező egyetemi-főiskolai diákszervezetek, amelyek egy-egy intézmény hallgatóit tömítették, jobbára diákszociális ügyekkel foglalkoztak. 65 A nyilas pártok és a Turul — ha nem is egészének, de egyes csoportjainak — összefonódását alátámasztják a korabeli rendőrségi megfigyelések is. Egy 1936. októberi rendőri megfigyelés szerint: „Egyetemi hallgatók — főleg furulisták — gyakran keresik fel a nemzetiszocialista szerveket azzal, hogy zsidóellenes akciókra készülnek és érdeklődnek, hogy számíthatnak-e a párt részéről támogatásra." MOL, K 149 651/7. 1. d., 4. oe. Jobboldali összesítők, 168-169. Egy évvel későbbi nyomozó jelentésben ez áll: „A turulisták egy része beszervezett tagja a különböző nyilaskeresztes frakcióknak, minek következtében a tüntetések előkészítése és propagálása két irányból folyik." MOL, K 149 651/7. 1. d., 5. oe. Jobboldali összesítők, 173. A Nyilaskeresztes Párt fénykorában, 1938 májusában pedig a következőt tartották fontosnak jelenteni: Szabó Gyula, az országos propaganda-ügyosztály vezetője megbízást