Századok – 2012
DOKUMENTUMOK - Szécsényi András - Kerepeszki Róbert: „Ellenzék" a Turulban. A Turul Szövetségről I/171
198 SZÉCSÉNYI ANDRÁS - KEREPESZKI RÓBERT Az ifjúsági Turul szövetségből teljesen száműzték az antiszemitizmust, lemondtak a tömegszervezésről, mindenkit utasítottak az egységszervezetekbe való belépésre. A Turul elsorvasztása miatt sok támadás is érte az új vezetőket, főként a Társadalmi Turul részéről. Ezek a harcok azonban, melyek az egész ifjúság megszervezését és az egyesületek reformját szolgálták, csak másodrendű fontosságúak voltak. A lényeg az, hogy az ifjúsági egyesületekben országszerte hatalmas nevelőmunka folyt, mely a közösségi gondolat jegyében igazi haladó értelmiséget igyekezett kialakítani. Előadássorozatok, ünnepi estek, találkozók, viták rendezése, magyarságismeret, szociológiai, művészeti és egyéb munkaközösségek működése, könyvtárak, olvasótermek rendelkezésre bocsátása, folyóiratok kiadása, saját kezelésű diákszociális intézmények, szövetkezetek létesítése, falujárások, kiszállások, munkatáborok, népfőiskolák szervezése, mind-mind a néphez és a nép íróihoz való közeledést szolgálták, a szocializmus és demokrácia megértésére neveltek s a nácizmus ellen hangolták a diákságot. Az eredmények 1943-ban már indokolttá tették, hogy a diákegység-mozgalom egyre inkább a politika területére lépjen. A mozgalom vezetői, miután az Antal István által rendezett lillafüredi ifjúsági találkozón Kállay és a kormány több más tagjának tolmácsolásából ismerték meg az uralkodó elit nézeteit: találkoztak a politikai élet többi vezetőivel is, így Nagy Ferenccel és Veress [helyesen: Veres] Péterrel, két szárszói konferencián pedig a népi írókon kívül — mert velük már régi kapcsolataik voltak — az egyetemeken kívülálló szocialista ifjúsággal és képviselőivel is, akiknek határozottsága jó hatással volt a diákvezetőkre. (Jellemző apróság, hogy a szárszói konferenciára utazó baloldali íróknak Balogh Edgártól, Jócsik Lajoson és Nagy Istvánon át Veres Péterig a Turul Szövetség adott vasúti jegyet.) 1943 őszén a Parasztszövetséggel megállapodást kötöttek, hogy a szervezeti reformok végrehajtása után a legteljesebb (nyilvános) együttműködésre lépnek. Erre azonban már nem kerülhetett sor. 1944 márciusában a legfontosabb alapelvek tisztázására Hódmezővásárhelyen gyűlt össze az egész diákmozgalom vezérkara. Az értekezletet az új Turul rendezte, melynek ez volt az első és utolsó nyilvános megmozdulása. Természetesen megjelentek a Magyar Ifjúsági Nagybizottságában tömörült összes egyesületek képviselői, köztük a mozgalom akkori irányítói.111 A Győrffy kollégisták a Kis Újság hasábjain komoly figyelmeztetést küldtek a résztvevőknek, hogy határozottan álljanak balra és vállalják a demokratikus fejlődés szolgálatát. Hódmezővásárhely kívül esett a politikai rendőrség látóhatárán s így három napig viszonylagos háborítatlanságban, maguk között tárgyalhattak a résztvevők. A találkozót nagyszabású Kossuth-ünnepség zárta be, az egész év mondatása utáni, Szabó Zoltán irányította önjelölt fővezérség jelentős részvételi díjat, valamint a Turul összes tagjától 1 1 pengő támogatási díjat követelt. A követtábor elleni tiltakozásul Kodolányi János és Pálóczi-Horváth Lajos lemondtak a Turulban betöltött tiszteletbeli patrónusi tisztségükről. Győzött az ifjúság. Fiatalok, 1943. április hó. 5. 111 Az 1942-ben alakult alábbi szervezeteket foglalta magába: SZEI, az Emericana, a MEFHOSZ és a Katolikus, illetve a Protestáns Diákszövetség. Fitos Vilmos: A nép szolgálatában. Adalékok a diákegység-mozgalom történetéhez. Ifjúsági Szemle, 1986/6. 88-100.