Századok – 2012
DOKUMENTUMOK - Szécsényi András - Kerepeszki Róbert: „Ellenzék" a Turulban. A Turul Szövetségről I/171
200 SZÉCSÉNYI ANDRÁS - KEREPESZKI RÓBERT „9. A Habsburg kérdést 1920-al egyszer s mindenkorra lezártnak tekintjük. Erről beszélni történeti anakronizmus. 10. Minden kérdésben végső eligazítást Krisztus tanítása, megoldást ennek megvalósítása jelent." Ezt az utolsó pontot bizonyos mértékig pajzsnak is szánták. A deklarációt szándékosan mérsékelt formába öntötték, hogy lehetőleg az egész ország nyilvánossága elé kerülhessen, a szöveg terjesztését azonban maga Keresztes-Fischer112 tiltotta meg s ezért a cenzúra csak véletlenül engedte át néhány lapban. (így Gulyás Gábor, személyesen vállalva a dolog kockázatát, több, mint százezer példányban nyomtatta ki. Ugyanígy sikerült Kolozsvárott Tamási Áron közreműködésével megjelentetni.) A deklaráció így is mindenhová eljutott, számos március 15-i ünnepélyen felolvasták s hogy a már kinyomtatott röpcédulákon ne terjeszthessék, a budapesti ifjúság nagy március 15-i demonstrációját a kormányzat ál-légiriadó jelzésével akadályozta meg. A „Vásárhelyi Találkozó" mindenki előtt nyilvánvalóvá tette, hogy a diákegység-mozgalomnak s benne a Turul Szövetségnek semmi köze a fasizmushoz és németbarátsághoz. Március 19. után ezért kellett létrehozni az Antibolsevista Ifjúsági Tábort, mely a Turullal fennállásáig harcban állott. Ugyanekkor az Egyedül Vagyunk újabb vad támadásokat indított a SZEI és Szent-Györgyi ellen. A diákegység mozgalom azonban ekkor már a föld alatt dolgozott, bár az egyesületi kereteket az illegális munka álcázására fenntartotta. A Vásárhelyen hozott elvi határozatok gyakorlati megvalósításának tisztázására tervezett újabb konferenciát természetesen már nem tarthatták meg, konferencia nélkül is gyakorlati politikai tevékenységhez kellett kezdeni. Március 19. után a Turul Szövetségben rendszeres összejöveteleket tartottak az egységmozgalom vezetői. Elhatározták, hogy kiprovokálják az egyesületek feloszlatását, csak a Turult hagyják meg az illegális munka fedőszervének. Tiltakozó kiáltványt szövegeztek, amit azután az összes diákegyesületi vezetők aláírtak. A kiáltványt május elsején plakátokon akarták kihozni, ez a terv azonban a rendőrség éberségén meghiúsult. Az ifjúság tiltakozását azonban Soós Géza segítségével sikerült külföldre kijuttatni és a nyugati államok sajtójában is közzététetni. Ez az akció késztette a kormányt arra, hogy az egyetemi és főiskolai ifjúságot a nyári munkatáborokba deportálja. A munkatáborok azonban igen alkalmasak voltak arra, hogy az egységmozgalom baloldali csoportjai az ifjúság túlnyomó többségét saját elgondolásaiknak nyerjék meg. Az egyes táborokban folyó burkolt agitáción kívül különösen nagy jelentőségűek voltak Vatai László minden táborban megtartott előadásai:113 112 Keresztes-Fischer Ferenc (1881-1948) 1931-től 1935-ig, majd 1938. május 14-től 1944. március 22-ig belügyminiszter. Konzervatív politikusként következetesen fellépett a nyilasokat és a kommunisták ellen is. 1944. március 19-én a Gestapo letartóztatta, Mauthausenbe deportálták. 113 Petőcz Pál: Egyetemisták és főiskolások Budapeten, 1944-ben, Ifjúsági Szemle V, 1985/2. 50-64.; Petőcz Pál: Az egyetemi és főiskolai hallgatók második világháborús történetéhez. Századok, 120 (1986) 4. sz. 301-342.