Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gángó Gábor: Báró Eötvös József és Békés megye V/1079
BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BÉKÉS MEGYE 1083 főispánnak 1847. okt. 11-én gr. Apponyi György udvari főkancellárhoz intézett jelentése bizonyítja, melyet Zsilinszky Mihály közlésében idézek: ,,[h]ogy b. Eötvös József úr, mint a közelebbi tisztujitás alkalmával megbukott töredéknek jelöltje, magát Békés megye követéül fellépendőül jelentette; miután azonban a döntő többség támogatására nem számíthatott, idejekorán visszalépve, a választás előtti napon a megyéből elutazott. Kissebbségben levő pártja ekként visszavonulván a nemesség többsége közakarattal Tomcsányi József másod-alispánt és Tormássy János főjegyzőt országgyűlési követekül megválasztotta”.32 Az idézett szövegrész „megbukott” és „töredék” szavai arra utalnak, Eötvös valószínűleg Lehoczky pártjához tartozott. Lehoczky Lajos (megh. 185533) 1825-ben, Rosty Albert másodalispánsága idején másodszolgabíró volt.34 Az 1846-os tisztújítás másik, ám korántsem „töredék” szavazatokat kapott vesztese, Németh Antal (megh. 187435) ezzel szemben a Rosty-korszakban háttérbe szorult tisztviselőként, és 1843- ban választották meg másodalispánnak. Az 1847-es választás tehát az 1843-ban és 1846-ban diadalmaskodó párt újabb győzelmét hozta. Br. Wenckheim Béla kijelentését, miszerint „Eötvös Józsit nem akarjuk”, gr. Széchenyi István 1847. augusztus 16-i naplóbejegyzésében idézi,36 tehát jóval korábbról, semmint hogy Eötvös bejelentette volna tervét, így a követi ambíció nyilván közbeszéd tárgya volt. Mindezek után nem meglepő, hogy Eötvös a rendi Magyarország utolsó békési közgyűlésén, 1848. február 7-én nem vett részt.37 Birtokviszonyok „Csabacsűd hajdan Szentandrással, Szenttornyával, Csabával egy uradalmat képezett, s népes falu volt” - írja Haan Lajos Békés vármegye hajdana című munkájában.38 Ez az állapot művének megjelenésekor, 1870-ben már rég a múlté lett. Békésszentandrás mint a 18. század első harmadától új birtokosokkal újratelepített helység Haan és Eötvös korára többszörös elaprózódáson ment keresztül. Eötvös és Trefort a maguk kb. 2500-2500 vagy 2700-270039 holdjával nem voltak sem egyedüli, sem legjelentősebb birtokosai Szenttornyának, illetve Csabacsűdnek. Az aprózódás Száraz György földesúr halálával kezdődött, majd Paksy Miklós számos örököse, „úgymint szentgyörgyi Horváth, báró Rudnyánszky, báró Mondbach, Rosty, Cseh, Kürthy, Szalai, Csabai, Tótváradaljai, Kornis és a Daróczy családok”40 között tovább osztódott a birtok. A felsorolásból kitetszően 32 Zsilinszky M.: Jegyzetek i. m. 137. 33 Héjjá J. E.: Archontológia i. m. 206., 697. sz.. 34 Héjjá J. E.: Archontológia i. m. 28. 35 Életrajzát 1. Héjjá J. E.: Archontológia i. m. 155-157. 36 Gróf Széchenyi István. Naplói, VI. kötet (1844-1848). Szerk., bev. Dr. Viszota Gyula. (Magyarország újabbkori történetének forrásai.) Bp. 1939. 614. Idézi: Elek L.: Pusztaszenttornyai i. m. 211. 37 BécSt. Kgy. Jk. 1848. 1. 38 Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest 1870. 146. 39 Elek L.: 175 éve i. m. 22. 40 Dr. Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba 1960. 97. Csabacsűdről Fényes Elek is úgy tudja, „a Paksi örökösök bírják” - Fényes Elek: Magyarország