Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Botlik Richárd: Statileo János diplomáciai küldetései János király (1526-1540) uralkodásának idejéből IV/813
820 BOTLIK RICHARD pökségébe sem térhetett vissza, az egykori kancellár lengyel barátaihoz fordult, és végül János király udvarában talált menedéket. Statileonak nem volt tudomása arról, hogy a szerémi püspök pártváltásra készül, erre a tényre, valamint az egykori kancellár érdemeire és szerencsétlen helyzetére I. Zsigmond király hívta fel Statilec figyelmét.56 A prépost ezután könnyen rábeszélte a bukott kancellárt, hogy csatlakozzon János királyhoz, hiszen már Brodarics szűkebb hazája, Szlavónia is nagyrészt János király pártját fogta.57 A szerémi püspök 1527. március végén lépett újra magyar földre.58 Április 3-án már a budai várból írt levelet barátjának, Piotr Tomicki krakkói püspöknek és alkancellárnak.59 Pártváltásának okairól korábban részletesen beszélhetett Statiler Jánossal, mert a levélben kifejtette, hogy a budai préposttól értesülhetnek bővebben a Dévény várában megfogalmazott döntéséről.60 Szapolyai János lengyelországi követe az olmützi konferencia szervezése miatt Krakkóban maradt. Statiler János nagy mértékben bízott a lengyel udvar diplomáciai összeköttetésében. A segítség azonban 1527 kora tavaszán onnan érkezett urának, Szapolyainak, ahonnan még maga Statileo és a lengyel diplomaták sem remélték Angliából. VIII. Henrik (1509-1547) angol király követe, Sir John Wallop 1526 augusztusában indult Londonból, hogy II. Lajos számára pénzbeli segítséget nyújtson a török elleni harcra.61 Jóllehet, időközben a londoni udvar tudomást szerzett a mohácsi csatában elszenvedett súlyos vereségről és a magyar király haláláról, Sir Wallop követutasításán többször változtattak.62 Az angol követ feladata immár az volt, hogy találkozzon az újonnan koronázott magyar királlyal, Szapolyai Jánossal. Ezt viszont nem nézhette tétlenül Ferdinánd főherceg, aki a Prágába érkező angol követet feltartóztatta, és az angolok hosszas kérése és unszolása után sem engedte őt a János király pártján álló magyarországi területre lépni. Ferdinánd attól tartott, hogy a Cognaci Liga tagjaként a franciák szövetségese, VIII. Henrik pártfogolni kívánja Szapolyait, és ezzel végeláthatatlan háborúskodást indít el kettejük között. A főherceg félelme igazolódott. Noha a hivatalos levelezésben a londoni udvar bizonytalanságának adott hangot és hezitált, hogy Ferdinánd és János királyok közül kit támogasson a török elleni harcban, e levelek álságosak, mert az angolok titokban folyamatosan 56 Bottika. Az 1531. évi i. m. 584. Oborni Teréz: Szapolyai (I.) János király diplomatája, Brodarics István. Turul 84. (2011) 22. Stephanus Brodericus-Epistulae. Edidit, introduxit et commentariis instruxit Petrus Kasza (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum. Series Nova, Tomus XVI.) Bp. 2012. (A továbbiakban: Brodericus-Epistulae.) 181-184. 57 Székely Samu: Brodarics István élete és működése. Történelmi Tár 1888. 235-236. vö. Botlik R.: Az 1531. évi i. m. 584. Kasza P: „Mert látom...” i. m. 99. 58 Barta G: Konszolidációs kísérlet i. m. 636. Brodericus-Epistulae 182. 59 AT. IX. CIX. 111. Brodericus Epistulae 181-183. 60 Április 12-én kelt levelében, melyet Andrzej Krzyckinek írt, ugyanígy Statileo János közvetítésére utalt. AT. IX. CXXII. 125. E levélből idézett Székely Samu. Székely S. Brodarics i. m. 235-236. Pártváltásának okairól újabban előkerült levele alapján ld. Kasza Péter: Brodarics István szerémi püspök búcsúlevele I. Ferdinánd királyhoz Szapolyai János királyhoz való csatlakozásáról. Turul 84. (2011) 7-14. és Be. (2011) 131. Brodericus Epistulae 183-185. 61 The National Archives. Public Record Office. (London; a továbbiakban PRO.) State Papers. (A továbbiakban SR) VI. 527. (SPJ/41p. 185.) 62 Bottik Richard: VIII. Henrik és Magyarország. Szilvásvárad 2010. 37-46.