Századok – 2014
MŰHELY - Toth, Andrej: Magyar kisebbségi politikai pártok Csehszlovákiában és az 1935. évi elnökválasztás VI/1517
MAGYAR KISEBBSÉGI POLITIKAI PÁRTOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN ... 1529 Mivel a magyar külügyminiszternek nem állt szándékában a kisebbségi pártok politikusait bárhogy is befolyásolni az elnökválasztás ügyében, Szüllő a Kánya Kálmánnal megtartott találkozón kijelentette, hogy tekintettel a magyar kisebbség egyre csökkenő súlyára, támogatja a Benessel kötendő tisztességes egyezséget, és ezért az állásfoglalásáért magára vállalja a felelősséget. Úgy az államtitkár, mint Kánya külügyminiszter és Esterházy, helyeselték az álláspontját.43 Wettstein követ 1935. december 19-ei összefoglaló jelentése valamivel eltérőbben számol be a magyar kisebbségi pártok december 16-ai budapesti találkozójáról. Szerinte a magyar külügyminiszter egyetértett Esterházy álláspontjával, melyet december 15-én adott elő Benesnek, azaz hogy bizonyos feltételek mellett a magyar képviselők támogathatnák Benes jelölését. Ezzel kapcsolatban Kányának olyan értelemben kellett tájékoztatnia Esterházyt, hogy ha Benes megígéri és garantálja kérésük teljesítését, akkor támogassák az ő jelölését. Még ha Wettstein jelentése másképp is fogalmaz, megfogalmazása Esterházy János és Szüllő Géza december 16-ai budapesti tárgyalásának eredményét tükrözi: a magyar kisebbségi pártok támogathatják Benes elnöki jelölését.44 A magyar kisebbségi politikusok budapesti útja nem kerülte el a csehszlovák rendőrség figyelmét sem, különösen ilyen helyzetben, amikor az ország az elnökválasztásra készült. Ezt bizonyítja a konkrétan a pozsonyi Tartományi Hivatal elnöksége által a bel- és külügyminisztériumnak továbbított bizalmas jelentés. Az elnökválasztás alkalmából, a prágai Belügyminisztériumot Esterházy és Szüllő budapesti látogatásáról személyesen Országh József, a Hivatal elnöke tájékoztatta.45 46 Arról, hogy „Szüllő Géza és Esterházy János, az országos keresztény szocialisták vezető képviselői, 1935. december 18-án részt vettek a Nemzetgyűlés ülésén, amelyen meg lett választva a köztársasági elnök úr”, a belügyminisztérium elnökségének és a külügyminisztériumnak azt írta, hogy erre a törvényhozó testületi gyűlésre „mindkét képviselő december 16-án egyenesen Budapestről érkezett Prágába”.46 Figyelmet érdemel az a tény, hogy a Belügyminisztérium elnökségét és a Külügyminisztériumot utólag, az elnökválasztás után három nappal 1935. december 21-én tájékoztatták,47 mintha Prága expost igyekezett volna ellenőrizni a két magyar kisebbségi politikus esetleges konzultációjukat a budapesti kormánynál. 43 Vö. uo. 44 MNL OL, K 64. 62. cs. 1935 - IX. 872/res.pol./1935, ill. 252/pol.1935. 45 Az Első Csehszlovák Köztársaságban a megyerendszert 1929-1939 között a tartományi közigazgatás váltotta fel. Csehország és Szilézia, illetve Morvaország alkotta a két cseh többségű tartományt. Az 1918 előtt Magyarországhoz tartozó részeken pedig Szlovákia és Kárpátalja kapott korlátozott közigazgatási önállóságot. A központi közigazgatási hatóságot Tartományi Hivatalnak nevezték. A Tartományi Hivatalok élén tartományi elnök állt. Az Országos Köztársasági Párt jelöltjeként Jozef Országh (1883-1949) 1928-1929 között a szlovákiai Tartományi Hivatalban az alelnöki, majd 1929-1938 között az elnöki funkciót töltötte be. 46 Vö. Národní archív, Praha, 1. Prezídium ministerstva vnitra, 809. sz. dob., szign. 225 - 809 - 58, 74.006/35 prez., 1935. december 21. Aláhúzással kiemelve az eredeti szerint: 47 A dokumentum 1935. december 27-én érkezett a belügyminisztérium elnökségére. Vö. uo.