Századok – 2017

2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kádár Tamás: Saul herceg, Bors ispán és Iván úr. Megjegyzések, észrevételek a II. István király uralkodása vége körüli trónutódlási küzdelmek történetéhez

SAUL HERCEG, BORS ISPÁN ÉS IVÁN ÚR 802 történészek – köztük Konstantin Grot, Andrew Urbansky és Raimund Kerbl – Bors ispánt és Boriszt lényegében egybehangzóan egyazon személynek tartot­ták.49 A magyar kutatás már jóval megosztottabb a kérdést illetően: Hodinka Antal lehetségesnek, Kristó Gyula legalábbis nem kizárhatónak, Nyulassy Ágnes pedig felettébb valószínűnek gondolta, hogy a két név azonos személyt takar. 50 Font Márta kapcsolattörténeti munkáiban korábban – a lényeget tekintve igen logikus érvelés mentén – kételyeinek adott hangot, utóbb azonban, vélekedését kissé módosítva, óvatosan inkább már nem foglalt állást, Makk és Vajay ellenben határozottan elvetette Borisz és az ispán azonosságát. 51 A Bors és Borisz herceg egyazon voltát valló, szerfelett irreális, sőt némelykor egyenesen légből kapottnak mondható különböző elképzelések (Borisz anyját, Eufémia királynét egyes rosszindulatú előkelők alaptalanul vádolták meg házas­ságtöréssel, a herceget pedig így, az ő ármánykodásuk miatt kiáltották ki fattyú­nak, II. István azután – hogy helyrehozza atyja bűnét – Boriszt elfogadta testvé­rének, Magyarországra hívta és udvarába fogadta; Borisz kijevi segítséggel jött Magyarországra és hajtott végre puccsot a király ellen, majd egy alku révén került Bizáncba stb.) bemutatását és cáfolatát, minthogy azokat Makk és Vajay részle­tesen áttekintette és valószínűtlenségüket, sőt esetenként kézenfekvő tarthatat­lanságukat kielégítő érveléssel bizonyította – mellőzöm. E helyütt csak három, az említett magyar medievisták által sem felhozott és – meggyőződésem szerint – mintegy perdöntő tényre hívom fel a figyelmet. Egyrészről Bors comes kapcsán, jóllehet Borisszal való azonossága esetén ez jóformán elvárható lenne, II. Béla iránt elfogult forrásunk még csak utalást sem tesz a származása körüli roppant kényes, jogigényét aláásó problémákra, de – habár Borisz anyja, Eufémia szülő­földjén, a Kijevi Nagyfejedelemségben jött a világra, és ott vélhetően az uralkodó 49 Константин Грот: Изъ истории Угрии и славянства въ XII веке (1141–1173). Варшава 1889. 24.; С. П. Розанов: Евфимия Владимировна и Борис Коломанович. Из европейской политики XII в. Известия Академии Наук ССР VII. Серия. отделения гуманитарных наук. 1930:9. Ленинград 1930. 650.; Andrew B . Urbansky: Byzantium and the Danube frontier. A study of the re­lations between Byzantium, Hungary and the Balkans during the period of the Comneni. New York 1968. 47.; Raimund Kerbl: Byzantinische Prinzessinnen in Ungarn zwischen 1050–1200 und ihr Einfluß auf das Arpadenkönigreich. (Dissertationen der Universität Wien. No. 143.) Wien 1979. 65‒66. 50 Hodinka A . : Kálmánfi i. m. 425.; Kristó Gy . : A korai feudalizmus i. m. 1184‒1185.; Nyulassy Ágnes: Borisz a források tükrében. In: Dixit et salvavi animam meam. Tanulmányok a 65 éves Szegfű László tiszteletére. Szerk. Döbör András et al. Szeged 2007. 79‒98., itt: 83‒84. 51 Font Márta: Fattyú volt-e Borisz? Interpress Magazin 10. (1984) 8. sz. 24.; Uő: Árpád-házi királyok és Rurikida fejedelmek. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 21.) Szeged 2005. 155‒156.; Makk Fe ­renc: Borisz, egy XII. századi trónkövetelő. Acta Universitatis de nominatae Attila József. Acta Antiqua et Archaeologica 7. Supplementum. Szeged 1987. 62. 6. jegyz.; Uő: The Árpáds i. m. 26.; Uő: Magyar külpolitika i. m. 173‒174.; Uő: A tizenkettedik i. m. 60‒61.; Szabolcs Vajay: Byzantinische Prinzessin ­nen in Ungarn. Ungarn Jahrbuch 10. Jahrgang 1979. München 1979. 17., 20.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék