Századok – 2018
2018 / 2. szám - FIUMÉTÓL KONSTANTINÁPOLYIG - Csorba György – Fodor Gábor: Mosony Lipót – történeti kutatás és magyar kultúrpolitika Konstantinápolyban, 1914–1916
CSORBA GYÖRGY – FODOR GÁBOR vetítést a Szentföldről. 1912–1914-ben az esztergomi Szent István királyról elnevezett papnevelő intézet tanára volt, ahol szentírástant tanított. Amikor 1912-ben, Karácson Imre halálát követően Thallóczy Lajos ismét egy kutatót akart kiküldeni Konstantinápolyba a megkezdett tudományos feltáró munka folytatására,s nem véletlen, hogy újra egyházi személyt keresett. Hosszú, évekre szóló kiküldetésben gondolkodott, ahol a családi élet, illetve egy család fenntartásának kötelessége nem hátráltatja az egész embert kívánó kutatómunkát.10 Miután Thallóczy 1913 őszén Tisza István miniszterelnöknek benyújtott javaslatát elfogadták, a Budapesti Egyetem Hittudományi Karához fordult, hogy alkalmas egyént ajánljanak a feladatra, majd Csernoch János hercegprímástól kikérte a kiválasztottat. Végül a Magyar Tudományos Akadémia elnökével történt megállapodás után Dangelmayer Lipót nevét terjesztették a miniszterelnök elé jóváhagyásra.11 A döntési folyamat jól mutatja, hogy milyen fontosságot tulajdonítottak az ügynek. Dangelmayer kiválasztásában korábbi kiváló tanulmányi eredményei mellett szerepet játszott keleti nyelvekben való jártassága – igaz, törökül nem tudott –, az esztergomi főiskolán tartott előadásai a keleti nyelvekről, valamint kétéves jeruzsálemi tartózkodása, amely alatt bepillantást nyert az Oszmán Birodalom működésébe és a keleti életbe.12 Thallóczy a kiválasztással egy időben – Karácsonhoz hasonlóan – már instruálta is Dangelmayert: olvasmánylistát ajánlott neki, és ösztönözte a török nyelv elsajátítására is, aminek teljesítése érdekében a paptanárnak rendszeresen Pestre kellett utaznia. Dangelmayer 1914. január 19-i beszámolója szerint az alapfokú nyelvtant már Esztergomban megtanulta, és úgy : Schematismus venerabilis cleri Archidioecesis Strigoniensis pro anno reparatae salutis communi 1911. Esztergom 1911. 221.; Schematismus venerabilis cleri Archidioecesis Strigoniensis pro anno reparatae salutis communi 1917. Esztergom 1917. 360.; Népakadémiai záró estély Szentgyörgymezőn. Esztergom. Politikai és társadalmi hetilap, 1912. március 31. 5. Dangelmayer szentföldi tartózkodása során több mint ezerötszáz fényképet készített, amelyet az esztergomi MNM Balassa Bálint Múzeum 13 albumban őriz. Egy közülük csak egyiptomi képeket tartalmaz. Miklós Tamás helytörténésznek itt mondunk köszönetet a segítségéért. Magyarország tiszti cím- és névtára 1912. Bp. 1912. 392.; Magyarország tiszti cím- és névtára 1913. Bp. 1913. 408.; Magyarország tiszti cím- és névtára 1914. Bp. 1914. 419.; Halálozás. Nemzeti Újság, 1940. április 4. 7. A konstantinápolyi kutatások történetére lásd Arbanász Ildikó – Csorba György: Magyar kutatók az isztambuli levél- és könyvtárakban a második világháború előtt. In: A kísérlet folytatódik. II. Nemzetközi Vámbéry Konferencia. Szerk. Dobrovits Mihály. Dunaszerdahely 2005. 7−46. 10 Mosony Lipót: Thallóczy Lajos és a török–magyar levéltári kutatások Konstantinápolyban II. Alkotmány, 1916. december 14. 11 Uo. 12 [Mosony Lipót:] Magyar történetkutatás Konstantinápolyban. Századok 49. (1915) 568.; Beszámolás a török–magyar történelmi kutatásról Konstantinápolyban 1914. júl. 30-ától 1915. aug. közepéig. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár (a továbbiakban: OSZK Rt.) Fol. Hung. 3313. 98–106. Itt mondunk köszönetet Arbanász Ildikónak az anyaggyűjtésben nyújtott segítségéért.