Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Horváth J. András: A vörös uralom mint személyes élmény
HORVÁTH J. ANDRÁS persze, hogy – amint az Herman Lipót naplójában is olvasható – a naplóírók némelyike egyfajta öncenzúrát gyakorolt, s pont ezért tekinthetők hitelesnek a későbbi kiadások.) Jelen tanulmányban három, a Budapest Főváros Levéltára őrizetében lévő, eddig publikálatlan naplóról lesz szó, melynek szerzői nem rokonszenveztek a proletárdiktatúrával. Az első dokumentum egy fiatal gimnáziumi tanár utószerkesztett naplója, aki Pesten és Szatmárnémetiben élte át a forradalmak időszakát, a második egy házassági válságban élő fiatalasszony naplója, a harmadik pedig – átlépve kissé a személyes dimenzióból az intézményibe, – egy református egylet historia domusa. E személyes tanúságtételek jelentősége nem annyira az adott társadalmi-politikai epizódok adatszerű kiegészítésében keresendő, mint inkább annak lehetőségében, hogy megismerjük és megértsük, hogy az egyes leírt mozzanatok miként hatottak az eltérő társadalmi pozíciójú és lelki diszpozíciójú személyekre, illetve miként értelmezték ezeket a szerzők saját maguk számára. Az óvatos várakozástól a keserű csalódásig – egy gimnáziumi tanár naplója Gál János gimnáziumi tanár utószerkesztett naplója, az 1920-as évek elején nyerhette el végső formáját az eredeti naplófeljegyzések felhasználásával. Csaknem bizonyos, hogy összeállításakor a naplóíró szó szerint rögzítette az egyes időpontokhoz korábban papírra vetett feljegyzéseit. Erre az egyes időszakokat jellemző eltérő hangvétel, valamint a konkrét eseményekre mintegy „rásimuló” hangulati hatások is utalnak. A dokumentum így inkább tekinthető naplónak, mintsem : „Érdekes, de szörnyen drága kísérlet.” Herman Lipót naplójegyzetei (1919. augusztustól decemberig). Enigma 25. (2018) 94. sz. 10–11. 9 Gál János (Zalacséb, 1892. – Szeged, 1935.) főiskolai tanár, irodalomtörténész. Szülei földművesek voltak. A zalaegerszegi főgimnáziumban érettségizett 1913-ban. A budapesti egyetemen tanári oklevelet szerzett, 1918-ban Szatmárnémetiben kezdte pályáját, innen 1919-ben Székesfehérvárra helyezték. 1924-ben a berlini Collegium Hungaricum ösztöndíjasa. 1925-től Budapesten, majd Szegeden tanított a polgári iskolai tanárképzőben. Irodalomtörténeti munkásságot folytatott, mely tárgyban három könyve jelent meg (Jókai élete és írói jelleme. Berlin 1925.; A stílus-definíciókról. Bp. 1926.; Nyelvi és irodalmi régiségeink syllabusa. Bp. 1934.). A BFL őrizetében lévő 410 oldalas utószerkesztett napló az 1891 és 1919 közötti időszakot fogja át. A szerző gondosan rögzítette élményeit, a forradalmak időszakát megelőzően bejegyzései várostörténeti szempontból bírnak különös jelentőséggel a századelőn a fővárosba kerülő tanár tapasztalatairól. BFL XIV.201 Dr. Gál János irodalomtörténész visszaemlékezései. (A fondcímben azért nem „napló” megjelölés szerepel, mert maga az iromány utószerkesztett. Szerzője ugyanis vélhetően 1919 végén [az utolsó bejegyzés dátuma: október 29.] vagy 1920 elején „megszerkesztette” és így rögzítette saját korábbi naplójegyzeteit.)