Századok – 2021
2021 / 6. szám - HÁZASSÁGPOLITIKA, HONOR, HADJÁRATOK – TANULMÁNYOK AZ ANJOU-KORRÓL - Tringli István: A királyi birtok védelme az Anjou-korban
A KIRÁLYI BIRTOKVÉDELME AZ ANJOU-KORBAN birtokosok hatalmaskodásai ügyében jelentek meg az ould előtt a panaszosok, hanem királyi parasztokéban és királyi városokéban is. Nagy Lajos uralkodása alatt a különös jegyző fogalmazta meg az ilyen ügyben kelt parancsleveleket. Lajos király kör alakú, struccos gyűrűs pecsétjét nyomták a brassói várnagynak 1352- ben írott levélre, miként a hiteleshelynek írott parancslevélre is.56 Ezt a pecsétet Lajos király nem hordta személyesen magával, hanem az őt mindenhová elkísérő különös jegyzőre volt az bízva.57 Amikor a várnagynak egy újabb levelet is írtak, immáron a harmadikat, akkor arra nem ezt, hanem a királyi nagypecsétet nyomták. Ezúttal a különös jegyző valószínűleg nem volt a király közelében. Nemcsak a király adott ki a gyűrűs pecsét alatt ilyen parancsokat. Erzsébet anyakirályné gyűrűs pecsétjének — amelyre egykori férjének a monogramját vésették — nyomát látjuk a szepesi alvárnagynak írott, 1349-ben kelt levélnek a hátlapján.58 A brassói ügyről több oklevél is fennmaradt, így ennek alapján bemutathatjuk, hogyan történt egy honor birtokról kiinduló hatalmaskodás elsimítása az Anjou-kor közepén. Egy visegrádi tűzvész miatt néhány esztendőre Budára költözött Lajos király udvara.59 Itt kereste fel őt vagy különös jegyzőjét a garamszentbenedeki apátság nevében valaki, aki Perényi Miklós udvari lovag és brassói várnagy, valamint Mihály nevű alvárnagya ellen tett panaszt. A Bars megyei várat és tartozékait valójában nem ő, hanem az általa kinevezett alvárnagy igazgatta. Jól tudta ezt a szomszéd, a garamszentbenedeki apát is, ezért panaszolta be mindkettejüket. Állítása szerint ők voltak azok, akik a Zsitva folyót eltereltették korábbi medréből, így „hatalmasul” tönkretették az apátsági malmot. Ezen kívül az apátság knyezsici jobbágyait állandóan zaklatták, a hrassói uradalom zsikvai jobbágyainak pedig megtiltották, hogy az apátság zsikvai földjeinek használata után az apátságnak járó földesúri adókat megfizessék. Teljesen szokásos panaszok voltak ezek, csak éppen az ügy elintézése nem úgy történt, mintha Perényi saját birtokán álló malma érdekében ástak volna egy másik csatornát, és mintha saját jobbágyai tagadták volna meg a másik földesúrnak járó adó kifizetését. Először a nyitrai káptalant szólították fel arra, hogy közvetítse a királyi parancsot, ennek az intésnek azonban nem lett semmi foganatja, mert sem Perényi, sem alvárnagya nem adott elégtételt az apátságnak. Az apátság megbízottja bemutatta Budán a nyitrai káptalan jelentését, és egy újabb megintő levelet kért. Az új 56 DL 4287., 4292. A pecsét körirata: SLODOVICI R. 57 Kumorovitz L. Bernát: Osztályok, címek, rangok és hatáskörök alakulása I. Lajos király kancelláriájában. In: Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Székely György. Bp. 1984. 299. Lajos király az ujján a négyszögletes gyűrűs pecsétet viselte. Uo. 315. 58 DL 4034. A pecsétre: Grünn [Gárdonyi] Albert: I. Károly király gyűrűspecsétje I—III. Turul 20. (1902) 54-60., 112-120., 183-189. 59 Mészáros Orsolya: A késő középkori Visegrád város története és helyrajza. Visegrád 2009. 27.