Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Barabás Gábor: A pápaság és a kánoni választások a 13. századi magyar egyházban
A PÁPASÁG ÉS A KÁNONI VÁLASZTÁSOK A 13. SZÁZADI MAGYAR EGYHÁZBAN a kitétellel, hogy távolmaradásukkal elismerik István megválasztásának jogosságát.163 Mivel nem jelentek meg, 1266. december 11-ei kelettel a pápa kinevezte Báncsand. Istvánt kalocsai érsekké,164 illetve ugyanazon a napon Fülöp esztergomi érseket és Fülöp váci püspököt bízta meg a beiktatással.165 Demeter és a kanonokok képviselői időközben megérkeztek a pápához, akinek előadták az eljárással, illetve az István személyével kapcsolatos kifogásaikat (a szükséges életkor és tanultság hiánya).166 A kérdés eldöntését IV. Kelemen egy háromtagú bíborosi bizottságra bízta, amelynek tagjai a portói bíboros-püspök, illetve a római S. Marco presbiter-bíborosa és a S. Maria in Portico diakónus-bíborosa voltak.167 Jelentésük alapján a pápa végül elutasította Demeter kérését és ismételten megerősítette Báncsanb. István kalocsai érsekké választását.168 Demeter végül 1268- tól fehérvári prépost és két ízben királyi alkancellár (1268-1270, 1277) lett.169 Esztergomban 1273 és 1279 között több jelölt is igyekezett a maga számára megszerezni az érseki széket. Tűrje ab. Fülöp, korábbi zágrábi püspök halála után Erzsébet királyné támogatását maga mögött tudva Miklós erdélyi prépost, a nagyhatalmú bán nem tagja,170 korábbi királynéi alkancellár, ekkor királyi kancellár, erőszakkal vette rá az esztergomi székeskáptalant saját maga megválasztására. 1274-ben azonban — fordulván a politikai helyzet — Miklós elvesztette támogatottságát, és a megválasztását egyébként is ellenző káptalan Benedek aradi, utóbb óbudai prépostot, királyi alkancellárt 171 tette meg 163 „quod ante electionem ipsam quedam alia in eisdem ecclesiis de magistro Demetrio, archidiacono de Bors in ecclesia Strigoniensi celebrata fuerat electio, in cuius fraudem et prejudicium postmodum ad secundam electionem de ipso Stephano extitit de facto prima non cassata processum” - AVO III. 150-151.98. sz. 164 RPR 19889. sz., RC IV. 394. sz. 165 RPR 19890. sz., RC IV. 395. sz. Lásd Udvardy J.: A kalocsai érsekek életrajza i. m. 156-157. Vö. Chobot Ferenc: A váczi egyházmegye történeti névtára. Első rész: Az intézmények története. Második rész: A papság életadatai. Vác 1915-1917. 477. 166 „qui patlebatur in scientia et etate defectum” - CDH IV/3. 360. Vö. Ganzer, K: Papsttum und Bistumbesetzungen i. m. 265. A defektusokra lásd Fedeles Tamás: Magyar klerikusszentelések Rómában a hitújítás kezdetén (1516-1523). In: Egyházi társadalom a Magyar Királyságban a 16. században. Szerk. Varga Szabolcs - Vértesi Lázár. Pécs 2017. 59-60. 167 Johannes de Toledo, Guillemus de Braio és Mattheus Ruberus Ursinus. Konrad Bubel: Hierarchia catholica medii aevis sive summorum pontificum, S.R.E. cardinalium, ecclesiarium antistitum series. I. [1198-1431]. Münster 1913. 7-8. 168 BPR 19942. sz., RC IV. 407. sz. Szűcs J.: A kereszténység belső politikuma i. m. 175.; Udvardy J.: A kalocsai érsekek életrajza i. m. 155-157.; Bonis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp. 1971. 23. 169 Thoroczkay G.: A magyar Aachen i. m. 530.; Zsoldos A.: Magyarország világi archontológiája i.m. 111-112. 170 Hegyi Géza: Az erdélyi káptalan Árpád- és Anjou-kori archontológiája (1199-1387). Turul 92. (2019) 73. 171 Zsoldos A.: Magyarország világi archontológiája i. m. 112.