Századok – 2021
2021 / 6. szám - HÁZASSÁGPOLITIKA, HONOR, HADJÁRATOK – TANULMÁNYOK AZ ANJOU-KORRÓL - Csákó Judit: Zára 1345–1346. évi velencei ostroma a narratív kútfők tükrében
ZÁRA 1345-1346. ÉVI VELENCEI OSTROMA A NARRATÍV KÚTFŐK TÜKRÉBEN szakirodalom utóbb felhívta a figyelmet arra, hogy a bizonyosan a művelt prelátusnak tulajdonítható liturgikus kézikönyv, a Thesaurus pontificum semmiféle stílus- és nyelvhasználatbeli rokonságot nem látszik mutatni az Obsidióra, a Matapharis érsek szerzőségét valló teória megdőlni látszik.27 Míg a Zárai Névtelen kilétének vonatkozásában legfeljebb sejtéseket fogalmazhatunk meg, addig a szakirodalom jóval nagyobb biztonsággal állítja, hogy az Obsidio csekély idővel az elbeszélt események után készülhetett.28 A krónika első egysége a prológussal és az ajánlással együtt huszonnégy, míg a második húsz fejezetre tagolódik. A II. könyv 20. czzy?z//jánál az elbeszélés hirtelen megszakad: az epilógust a kézirati hagyomány nem tartotta fenn.29 A Zárai Névtelen műve, amely az 1344 szeptembere és az 1347 márciusa közé eső időszak történetét öleli fel,30 a kérdéses rövid periódusban a dalmáciai város históriájának a ránk maradt legrészletesebb előadását kínálja. A forrás a velencei ostrom közvetlen előzményeinek a bemutatásával indul. A mű beszámol Lajos király arra tett első kísérleteiről, hogy az atyja idejében az adriai tengerparton megingott királyi hatalmat i1 megszilárdítsa, és a Dalmácia feletti magyar uralmat helyreállítsa. A szlavón báni méltóságot betöltő Hahót nb. Alsólendvai Miklós hadjáratát őt követően az uralkodó 1345-ben személyesen vonult a Délvidékre, ahol bihácsi táborában sorra jelentek meg előtte a horvát urak és a dalmáciai városok követei, hogy őt hűségükről biztosítsák. A velencei fennhatóságot lerázni kívánó Zára három küldötte azonban késve érkezett: mire Bihácsot elérték, Lajos már visszaindult Magyarországra.33 Az Obsidio középpontjában annak a tizenhat hónapon át tartó ostromnak a története áll, amely alá a magyar király távozását követően Andrea Dandolo dózse fogta a hűtlenségéért megbüntetni kívánt Zárát. Az elszenvedett vereség következményeiről, arról, hogy az 1346. december 21-én a városba bevonuló velencei hódítók milyen intézkedéseket foganatosítottak a következő év elején, az utolsó caput tájékoztat.34 27 Neven Budak: „Obsidio Jadrensis” kao povijesno i knjizevno djelo nase predrenesanse. Radovi filozofskog fakultéra u Zadru 23. (1983-84) 353-358.; Kurelac, M. - Karbic, D.: Ljetopis „Obsidio ladrensis libri duo” i. m. 17-18., 65-66. 28 Uo. 16-17., 64. 29 Obsidio ladrensis 290. (II, 20).; Kurelac, M-Karbic, D.: Ljetopis „Obsidio ladrensis libri duo” i. m. 17., 64-65. 30 Baumgarten E: Forrástanulmányok i. m. 6. 31 Kristó Gy.: Az Anjou-kor háborúi i. m. 76-78. 32 Obsidio ladrensis 121., 123., 125. (I, 3); Kristó Gy.: Az Anjou-kor háborúi i. m. 99. A bán személyére lásd Wertner Mór: A Buzád-Hahót nemzetség. Turul 16. (1898) 19-33., 59-65., különösen: 23.; Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1437. I-II. (História könyvtár. Kronológiák, adattárak 5.) I. 16., II. 94. 33 Obsidio ladrensis 128., 129. (I. 4); Pór Antal: A történeti jelenetek korhű reconstruálásáról. Negyedik levél a szerkesztőhöz. Századok 27. (1893) 862-874., itt: 865-866.; Kristó Gy.: Az Anjou-kor háborúi i. m. 99-101. A témához lásd továbbá Lufflay Milán: A Nelipicsek hagyatéka. Turul 25. (1907) 70-85., 140-147., különösen: 71-72. 34 Obsidio ladiensis 287., 289., 291. (II, 19). Az események kronológiáját lásd Damir Karbic — Zoran Ladic: Kronologija dogadaja - A chronology of events. In: Obsidio ladrensis 21-35., 69-84.