Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Barabás Gábor: A pápaság és a kánoni választások a 13. századi magyar egyházban
A PÁPASÁG ÉS A KÁNONI VÁLASZTÁSOK A 13. SZÁZADI MAGYAR EGYHÁZBAN Az uralkodók joga a kinevezésben ragadható meg a 13. század előtt, amely már csak azért is fontos volt számukra, mivel az érsekek és püspökök a királyi tanács tagjai voltak. Jól példázza a magyar királyok ebbéli igényeit egyebek mellett az 1136-os spalatói érsekválasztás, amikor II. Béla (1131-1141) kérésére választották meg a lakosok Gaudiust. Az Apostoli Szék reakciója is beszédes azonban, az új dalmáciai főpap ugyanis csak három év múltán kapta meg a pápai megerősítést, mivel felszentelését az esztergomi érsek végezte el. Vizsgálódásunk szempontjából fontos még II. Géza (1141—1162) és III. Sándor pápa (1159-1181) 1161. évi konkordátuma. A feltehetően szóbeli egyezség szövege ugyan nem ismert, de fennmaradt említései alapján valószínűleg a nehéz helyzetben lévő, Barbarossa Frigyes császárral (1155—1190) és IV. Viktor ellenpápával küzdő egyházfő elismeréséért cserébe azt a jogot biztosította a magyar uralkodónak, hogy maga adja át a palliumot országa érsekeinek, illetve a magyar klerikusok csak az ő engedélyével léphessenek kapcsolatba a római Szentszékkel, valamint a pápa csak a király beleegyezésével küldhessen legátust az országba. II. Géza mindezért cserében ígéretet tett, hogy önhatalmúlag nem fog püspököket áthelyezni vagy letenni. Ez utóbbi vállalásnak tökéletesen megfelelt III. István (1162—1172) feltehetően 1169. évi eljárása, amikor is engedélyt kért III. Sándortól Prodanus püspök Zágrábba helyezéséhez, amit a pápa ugyan jóváhagyott, de arra intette . Annak az adatnak, mely szerint Könyves Kálmán az 1106. évi guastallai zsinaton lemondott az invesztitúra gyakorlásáról, nem kell hitelt adnunk, hiszen az későbbi konstrukció. Diplomata Hungariae antiquissima I. (ab anno 1000 usque ad annum 1131). Edendo operi praefuit Georgius Györffy. Bp. 1992. 350-351. 128. sz. Lásd Szávák Kornél: Pápai-magyar kapcsolatok a 12. században. In: Magyarország és a Szentszék kapcsolatának ezer éve. Szerk. Zombori István. Bp. 1996. 24-26.; Szuromi Szabolcs Anzelm: Az első három Esztergomi Zsinat és a magyarországi egyházfegyelem a XII. században. Magyar Könyvszemle 115. (1999) 377-409., itt: 394-396. Ellenkező vélemény az invesztitúra és a kánoni választás fogalmi tisztázásával. Gerics József - Ladányi Erzsébet: A „Sem ingyen, sem ellenszolgáltatásért”. Az invesztitúra és a kánoni választás fogalmának történetéhez. Turul 72. (1999) 84-86. Vö. Katarina Stuhajterová: Headquarters versus Local Boards. Papal Control of Archiepiscopal and Episcopal Elections in Sicily, Hungary and England. Acta Historica Posoniensa 24. (2014) 27-28. 3 Fraknói V: A magyar királyi kegyúri jog i. m. 17-18.; Solymosi László: Egyházi-politikai viszonyok a pápai hegemónia idején. In: Magyarország és a Szentszék kapcsolatának ezer éve i. m. 47-48. 4 Szovák K. Pápai-magyar kapcsolatok i. m. 30-31. 5 Írott források az 1116-1205 közötti magyar történelemről. Szerk. Thoroczkay Gábor. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 28.) Szeged 2018. (a továbbiakban: IFMT) 170., 177.; Fraknói Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szentszékkel I. Bp. 1901. 32.; Walter Holtzmann: Papst Alexander III. und Ungarn. Ungarische Jahrbücher 6. (1926) 409-413.; Györy János: Gesta regum, gesta nobilium. Tanulmányok Anonymus krónikájáról. Bp. 1948. 14.; Szovák K: Pápaimagyar kapcsolatok i. m. 33-35.; Makk Ferenc: Magyar külpolitika (896-1196). (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 2.) Szeged 1996. 195-197.; Koszta László: A kalocsai érseki tartomány kialakulása. (Thesaurus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi 2.) Pécs 2013. 89-90.; Hunyadi Sándor: Magyarország és a pápaság egyezményei az 1160-as években. Fons - Forráskutatás és történeti segédtudományok 23. (2016) 123-133.