Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Géra Eleonóra: A spanyolnátha emlékezete. A spanyolnátha, az első világháború lábjegyzete
GÉRA ELEONÓRA forgalom beszüntetése stb. politikai következményeit sem a főváros, sem a kormány nem merte felvállalni, így maradt az egyéni védekezés, a józan belátás.38 A járványmegelőzés és a betegek otthoni kezelése — ha a csodaszereket hirdető reklámokat nem számítjuk jóval kisebb figyelmet kapott a sajtóban, mint a fentebb említett polémiák. Falragaszok, hirdetmények hívták fel az emberek figyelmét a távolságtartás fontosságára, amit azonban egy menekültekkel teli, politikai bizonytalanságban élő országban, városban igen nehezen lehetett volna a mindennapokban megvalósítani. Ráadásul miért is tartották volna be a csók, a kézcsók, az ölelkezés vagy a kézfogás mellőzését, ha egyszer nem lehetett igazi szappannal kezet mosni, nagy távolságba kellett utazni és órákat a tömegben sorban állni az élelmiszerért. Kevesen engedhették meg maguknak, hogy megfogadják azt a tanácsot, miszerint „okosabb egy jó szivar mellett odahaza a karosszékben elmélkedni a békéről”, mint társaságba járni. „A szórakozás utáni vágyat otthon kell kielégíteni” - buzdította a Rákóczi úti üzletben gramofon vásárlására az embereket egy hirdetés.39 A már említett járványtani szakértő, dr. Melly József jó egy évtizeddel később hangsúlyozta, hogy a háborúk és a nagy járványok kialakulása között szoros összefüggés mutatható ki. Ezt még azok a „kultúrállamok” sem kerülhették el, ahol az emberek viszonylag egészségtudatosan éltek, hiszen az egyéni védekezés még ezekben sem bizonyult elegendőnek, és feltétlenül szükség volt az állami beavatkozásra, útmutatásra. Meglátása szerint az egyéni védekezést ugyanis jelentősen gyengítette a népesség leromlott általános állapota, a nem megfelelő köztisztaság és a háborút kísérő nagy népmozgások.40 A belügyminiszter 1918. október 1-jén kiadott körrendeletében tájékoztatta a vármegyéket az országos szintű járványról, s egyben javasolta, hogy a lakosság ne használjon közlekedési eszközöket, kerülje a nyilvános helyeket, például a kocsmákat.41 Hiába emelték azonban ki az egyéni védekezés fontosságát, és építettek a „közönség józan belátására”, ha a hatóságok és az egyház képviselői társadalmi átalakulás első napjaiban kellett valamit csinálni, elvezetni a tömegeket.” Fővárosi Közlöny, 1918. november 8. 2136. 38 Németországban hasonló dilemmákkal szembesültek. A járványügyekben illetékes legfőbb szerv, a Reichgesundheitsrat a politikai következményektől való félelmében nem ismert általános elveket megfogalmazni, hanem a védekezést és az ezzel járó felelősséget a helyi hatóságokra hárította. A mozik, színházak, rendezvények bezáratását például kontraproduktívnak vélte, mivel az elbizonytalanítja a közvéleményt, felesleges nyugtalanságot okoz. Valóban, ha iskolákat, szórakozóhelyeket zártak be, azonnal megjelentek a tiltakozók, ha pedig ezt valahol nem tették meg, akkor pedig emiatt tiltakoztak. A hatóságoktól - Budapesthez hasonlóan - a legtöbb országban a nyilvánosság elvárta, hogy tegyenek valamit, mintha ellenőrzésük alatt tudnák tartani az eseményeket. Müller, S.: Die Spanische Grippe i. m. 43-50. 39 Óvszer a spanyolnátha ellen. Fővárosi Hírlap, 1918. október 16. 2-3. 40 Melly J: A járványos i. m. 1067. 41 Mokánszki János: Az 1918-1919. évi influenza-(spanyolnátha-) járvány Debrecenben. Új Nézőpont 5. (2018) 2. sz. 28. 107