Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Géra Eleonóra: A spanyolnátha emlékezete. A spanyolnátha, az első világháború lábjegyzete
GÉRA ELEONÓRA hogy egyes városokat miért érintett súlyosabban a járvány, míg másokat kevésbé, vagy miért haltak meg nagyobb arányban a városban élőknél a jobban táplált vidékiek. A magyarázatok és az egységes tapasztalat hiánya ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy a spanyolnátha nem vált a magyar kollektív emlékezet részévé.56 A felsorolt érveknél is nagyobb jelentőséggel bírtak azonban a sorsdöntő politikai események: a Monarchia összeomlása, a Tanácsköztársaság, a román megszállás, de különösen Trianon tragédiája gyorsan elhalványította a spanyolnátha emlékét, s így ez a pandémia az első világháború egyik lábjegyzetévé vált.57 THE MEMORY OF THE SPANISH FLU The Spanish Flu as a Footnote to the First World War By Eleonóra Géra SUMMARY Prior to Covid, the international scholarly literature referred to the Spanish Flu, the first world pandemic in human history, as the forgotten epidemic. Similarly to other countries, Hungarian historiography has treated it as a footnote to the First World War. This approach changed in the wake of the Hongkong flu that appeared in the 1990s, raising new interest among medical historians in the topic. Epidemiologists and virologists regard the twentieth century as the century of influenzas. Alongside the Spanish flu, it was the influenzas of 1957 and 1968 that took the greatest toll in human life, yet these have been similarly forgotten by mankind. What can be the reason that, despite the great number of victims, the influenzas have been erased from collective memory? Why has the Spanish flu stuck in family memories as a series of individual tragedies? How did contemporaries approach the Spanish flu: as a pandemic, or as a part of the Great War, in a sense, its concomitant? These are the questions that the paper seeks to answer. 56 A trauma feldolgozásához hozzátartozik a tényfeltárás és a kauzális magyarázat is, utóbbira még jó egy évtizedet kellett várni, bár a kórokozó törzset (H1N1) csak az ezredforduló táján azonosították pontosan. Gyáni G.: Kulturális traumái, m. 47. A spanyolnátha áldozatainak pontos számával a kortársak nem voltak tisztában, Németországban 1919 elején a hatóságok 150 000 főt jelentettek be, 1923-ra ez a szám 239 452 főre módosult, ma úgy vélik, igazolhatóan legalább 300 000 fő halhatott meg. Müller, S.: Die Spanische Grippe i. m. 20., 54-55., 58., 67-68.; Spinney, L.: 1918 i. m. 17., 335-344. 57 Az 1957-es influenza idején a nemzetközi közvélemény a hidegháború eseményeire figyelt, 1968- ban a prágai tavasz, a franciaországi események, a vietnámi háború vonták el a figyelmet az újabb pandémiákat okozó, az átlagosnál több áldozatot követelő influenzákról. 115