Századunk, 1864. június - 1865. február (1. évfolyam, 7. szám - 2. évfolyam, 3. szám)
1864-09-17 / 19. szám
161 szebb, gazdagabb színvegyületű tollazatot nyernek. Az olajából készült szappan a leghatalmasabb szépítő szer, mely a bőrt fehérebbé, gyöngévé, és finommá teszi; borotváláshoz szinte legjobb e szappan. Olajnak való sajtolás után pogácsája takarmányozásra igen jó, míg szinte lisztjét lehet különféle süteményekhez és kenyémhez használni, mely táplálóbb és emészthetőbb lesz általa. Végül magas szárából finom rostokat nyerhetni, melyeket selymességük miatt Chinában gyakorta a selyem közé kevernek, így az a virág vagy inkább csak növény, mely eddig csupán paraszt gazdasági és kerti ékességnek tartatott, most átalában egyik a legjobb, leghasznosabb gazdasági növénynek bizonyult be. Mivelése kevés gonddal jár, és megterem minden hasznavehetlen szögletben, nagyobb mennyiségben legczélszerűbb burgonya közt termeszteni, mivel ennek kapálása alkalmával ezt is föl lehet tölteni; itt a barázdák közt 12 lábnyi távolságban ültetendő. Az angolok Chinában lettek figyelmessé rá, hol a napraforgót nagyban termesztik , magvának évi mennyisége mázsákban százezrekre megy, s takarmánynak, olajnak gyártják föl, mig rostjait a selyemhez keverik; sőt szárának egy része papirkészitésnél is feldolgozható; azért Angolországban nagyban terjed most a napraforgó termelése, és a szemes angolok iparkodnak hasznát kizsákmányolni mig nincs vele elhalmozva a gazdászat ,és az ipar tere. Egy német azt a megjegyzést tette rá, hogy a napraforgónak minden tányérjában van egy ezüst garas. Nálunk is jó lenne már jövő tavaszkor elkezdeni nagyban termeszteni, hogy gazdáink azokat az ezüst garasokat nagyobb forgalomba hozhatnák. Dr. Táj- és életrajzok. A római állapotok Octavianus Augustus fellépésekor. Korrajz. — III. A köztársaságiak emlitett nagy hibáját csak hamar saját javára felhasználta M. Antonius, Caesarnak ez évre consultársa s egyik legbuzgóbb párthive. A nép rettegése, a gyilkosok habozása azon határozatra bízta őt, hogy a főhatalmat kezére keríti. E végből átvette Caesar kincseit, iratait, végrendeletét, másnap összehívta a tanácsot és népgyűlést, M. Lepidussal a lovasság vezérével pedig megegyezett, hogy a város közelében található légiókat az ügy támogatására mielőbb Rómába rendelje. A gyűlésen Cicero szólott először —a bűnösök részére kegyelemért esdekelve, utánna Antonius, hogy Caesar rendeletei érvényben maradjanak. Csakugyan végzéssé jön, hogy a gyilkosok kegyelmet nyerjenek, hogy Caesar intézkedései fentartassanak , hogy a múlt egészen feledve legyen. A meggyilkolt nagy férfin tiszteletére fényes temetés rendeltetett, szónokul Antonius ajánlkozott. Czélja volt felingerelni a népet, hogy a zavarokban annál könnyebben diadalmaskodhassék a szabadság barátai fölött. Mars mezején, Júliának az elhúnyt leányának sírjánál állíttatott fel a máglya, a szószék pedig Venus szobra előtt, kit a hagyomány a nagy imperator elődei ősanyjának tudott. A test aranynyal és bársonynyal ékesített elefántcsontágyon nyugodott, fejénél győzelmeinek jelei ugyanazon ruhákkal és véres köpönyeggel , amelyekben meggyilkoltatott. A halotti ének bevégzése után a praeco által kihirdette Antonius a tanács azon határozatát, melynél fogva az elhunytnak minden isteni és emberi tiszteletet megad, s most maga szólott egész ékesszólása felhasználásával. Emlékeztette a sokságot Caesar fényes érdemeire, felhozta szeretetét a nép iránt , előszámlálta végrendeleti intézkedéseit, melyekben a szegényebb sorsú polgároknak fejenként 300 sesterciust — mintegy 32 forintot a mi pénzünkben — s nyilvános mulató helyül a Tiberisen túl fekvő kertjeit hagyományozta. A hatás emelésére kiterjesztette a halott véres köpenyét s megmutatta a 23 sebet, melyek alatt összerogyott. 2) A hatás nem is maradt el. A felingerült tömeg, miután a holttestet a máglyához kisérte az égő rakásból égő fáklyákat és fadarabokat szaggatott ki, és a gyilkosok házaihoz sietett, hogy azokat felgyújtsa, a tetteseket pedig darabokra szaggassa. A rendkívüli forrongásnak Helvius Cinna egészen ártatlanul esett áldozatul, a nép őt névhasonlatból Caesar egyik ellenségének gondolván az utczán megragadta, fejét levágta s dárdára tűzve az utczákon körülhordozta. Az összeesküdtek azonban — úgy látszik — el voltak készülve ezen tüntetésre. Rabszolgáik segítségével visszaverték a forrongókat s életben maradtak. De azért a kedélyek ingerültsége folyvást tartott. Antonius Caesar veteránjait szólította fel hoszúállásra, több ezret helyezett el közülök a városban és a város körül, maga védelmére pedig belőlök hat ezernyi testőrséget alkotott. Brutus és Cassius tanácsosnak látták a várost titkon elhagyni. Mint praetoroknak Rómában kellett volna maradniok, de a tanács engedelmével távozhattak azon tartományokba, melyeket még Caesar ígért volt nekik: Junius Brutus Macedóniába, Cassius és Trebonius Syriába, Dec. Brutus alpokon inneni Galliába. Nem sokára Cicero is távozott, Antonius mindenható lett a senatusban és népnél, s talán némi megnyugvással hihette, hogy közel áll czéljához. Csalódott. A végzet másként akarta. Egy 19 éves déli ifjú jelent meg ez időben Rómában , hogy Antonius csalódásait szétoszlassa. Csak imént még Apollóniában, Illyricum egyik virágzó városában hallgatta az ékesszólást, és görög tudományokat; most egyszerre előállott, hogy Antoniussal a világuralom fölött versenyezzen. A déli ifjú Octavius volt, a későbbi Octavianus Augustus. Született Rómában a palatinus halmon 63-ik évben Kr. e. Cicero és Antonius consulsága alatt; atyja C. Octavius lovagrendi férfiú, később senator, anyja Atia, Júliának Caesar nővérének leánya, s így az ifjú Octavius az elhunyt nagy imperator alunokája volt. Az Octaviusok nemzetsége felnyúlt a királyok korába, és fészkük Velitraeban, a volscok régi városában keresendő. A város egyik nevezetes utczáját Octaviusnak hívták s hosszú időn át mutogatták azon áldozási helyet, mely az Octaviusok egyik őse *) Svet. Jul. Caesar 84. fej. — 2) Svet. u. o. Held és Corvin. 19*