Századunk, 1864. június - 1865. február (1. évfolyam, 7. szám - 2. évfolyam, 3. szám)
1864-12-03 / 30. szám
Megjelen e lap hetenként egyszer. — Szerkesztőségi, kiadó s ügyletiroda : Dorottya utcza 3. sz. Lakóház. — Állandó hirdetések 3-szor halálozott petit sora 6 krral számittatik , bélyeg külön 30 kr. A lappal félévenként nagy jutalomkép jár, melynek bolti ára 3 ft. Megrendelési dij : félévenként 6 ft., egész évenként 12 ft. Helybeliek ezt havonként is fizethetik; vidékre negyedévenkénti megrendelések is tétethetnek, de a postai költségek miatt a fél- vagy egész évenkénti fizetést czélszerűbbnek tartjuk. A lapjainkért esd megrendelési díjak egyenesen szerkesztő-kiadói hivatalunkba küldendők. Egyedül megbízó felhatalmazásunkkal ellátott ügyviselőink és senki más nincs jogosítva részünkre pénzeket fölvenni. Pénz kölcsönök bármi nagy összegekig létesittetnek ügyletirodánk által. 30 .sz. 1-sőévfolyam. Pesti deczember hó, 1864. Több szaktudományos gyakorlati képességgel biró férfiak közreműködése mellett megjelent nemzetgazdászati, humanistikai, vallás-erkölcsi, művészet, tudomány, mezei gazdaság, ipar, kereskedelmi, általában közérdekű ismeretterjesztő közlöny. Általános szemle. A szőlőtőke művelése. B. E. A szőlőtőke forró égövi tartományokban szabadon tenyészik, így Kis-Ázsia, Görögországban hatalmas fává növi ki magát, míg nálunk csak bokornak lehet nevezni. A szőlőtőke azon tulajdonsággal bír, hogy felette könnyen ver gyökeret: minden lemetszett ága képes, a földbe leszáratva, gyökeret verni. A szőlőtőke tulajdonképt vastag gyökerekkel nem is bir, de annál több finom, minden irányban elágazó gyökereikkel melyek szétfutnak a földben. A földnek könnyebb megmunkálása tekintetéből tavaszkor a szőlőtő felső gyökereit mindig le kell vágni, miáltal azt érezjük el, hogy a többi gyökér mélyebben hatol a földbe, mi a szőlőtőkére világos előnyt gyakorol. A szőlővessző felette puha, és tömörsége nagyon csekély, de a mellett vastag héjjal ellátott, amiért is a nedv tavaszszal ezen növénynél gyorsabb keringéssel megy végbe, mint bármely egyébnél. Némelyek kik a dolgot kémlelték, azon biztos eredmény tudomására jutottak, mely szerint a szőlőtöke nedve 12 órai idő alatt a venyigében 38 hüvelyknyi utat tesz meg, A miért is a szőlőtő csak akkor jutalmaz gazdagon, hahogy a földre hajlittatik, mert ezáltal a nedv felesleges keringése kissé akadályozva lévén, a bimbókba illően beveszi magát. A szőlőtőke igen dús levélzettel bir, mely azonban azért előnyös, mivel a túlságos belnedvet magába szivja, s minthogy ezen nedv sok vizet tartalmaz, a levél lyukacsain (poruláin) kibocsátja; de ezen levelei által ismét a levegőből annyi élelmet képes magába szivni, hogy még soványabb, szárazabb földön is meglehetősen tenyészik. Minthogy pedig felette nedvdus, tehát ez tavaszszal metszéskor nagy mennyiségben ömlik ki a vágási helyeken, mely azonban azonnal eláll, amint az ujvesszők kihajtanak, vagy midőn a nedv keringése megakad, mint őszszel. Ezen utóbbi körülménynél fogva tehát az őszkori nyesés vagy metszés inkább ajánlható mint a tavaszi. A szőlőtőnek külhéja a tőke egészséges állapotában hosszú szálakban hámlik le, beteges körülmények között pedig erősen a venyigére tapad. A szőlőtőke aránylag nagy bimbókkal bír , új ültetvényeken a levél tövében mutatkoznak , és csak a következő évben hajtanak ki. A hegyes bimbókból csak leveles hajtások nőnek, az inkább négyszögletes bimbók azonban gyümölcscsel is kedveskednek ; amazokat levélbimbóknak, ezeket pedig gyümölcsbimbóknak nevezik. Mindegyik nem külsőleg pikkelyek és pamutféle anyaggal van fedve s belsejükben zöldállományu szili tartalmaztatik. Az elfagyott bimbók belülről többé-kevésbé barnásak. A szölőfürtök nem közvetlen a bimbókból , bújnak ki, hanem először egy, néhány levéllel ellátott hajtás mutatkozik, és csak erre lesz látható a gyümölcs. Ezen hajtás folyton növekedik a rajta találtató 1—2 szölőfejen túl, sőt néhány lábnyira 30