Századunk, 1864. június - 1865. február (1. évfolyam, 7. szám - 2. évfolyam, 3. szám)

1864-12-03 / 30. szám

Megjelen e lap hetenként egyszer. — Szerkesztőségi, kiadó s ügylet­iroda : Dorottya­ utcza 3. sz. La­kóház. — Állandó hirdetések 3-szor halálozott petit sora 6 krral számittatik , bélyeg külön 30 kr. A lappal félévenként nagy jutalomkép jár, melynek bolti ára 3 ft. Megrendelési dij : félévenként 6 ft., egész évenként 12 ft. Hely­beliek ezt havonként is fizethetik; vidékre negyedévenkénti meg­rendelések is tétethetnek, de a postai költségek miatt a fél- vagy egész évenkénti fizetést czélszerűbbnek tartjuk. A lapjainkért esd megrendelési díjak egyenesen szerkesztő-kiadói hivatalunkba küldendők. Egyedül megbízó felhatalma­zásunkkal ellátott ügyviselőink és senki más nincs jogosítva részünkre pénzeket fölvenni. Pénz­ kölcsönök bármi nagy összegekig létesittetnek ügyletirodánk által. 30 .sz. 1-sőévfoly­am. Pesti deczember hó, 1864. Több szaktudományo­s gyakorlati képességgel biró férfiak közreműködése mellett megjelent nemzetgazdászati, h­umanistikai, vallás-erkölcsi, művészet, tudomány, mezei gazdaság­, ipar, kereskedelmi, általában közérdekű ismeretterjesztő közlöny. Általános szemle. A szőlőtőke művelése. B. E. A szőlőtőke forró égövi tartományokban szabadon tenyészik, így Kis-Ázsia, G­örögország­­ban hatalmas fává növi ki magát, míg nálunk csak bokornak lehet nevezni. A szőlőtő­ke azon tulajdon­sággal bír, hogy felette könnyen ver gyökeret: minden lemetszett ága képes, a földbe leszáratva, gyökeret verni. A szőlőtőke tulajdonképt vastag gyökerekkel nem is bir, de annál több finom, minden irányban elágazó gyökereikkel melyek szétfutnak a földben. A földnek könnyebb megmunkálása tekinte­téből tavaszkor a szőlőtő­ felső gyökereit mindig le kell vágni, miáltal azt érezjük el, hogy a többi gyö­kér mélyebben hatol a földbe, mi a szőlőtőkére vi­lágos előnyt gyakorol. A szőlővessző felette puha, és tömörsége nagyon csekély, de a mellett vastag héjjal ellátott, a­miért is a nedv tavaszszal ezen nö­vénynél gyorsabb keringéssel megy végbe, mint bármely egyébnél. Némelyek kik a dolgot kémlel­ték, azon biztos eredmény tudomására jutottak, mely szerint a szőlőtöke nedve 12 órai idő alatt a venyigében 38 hüvelyknyi utat tesz meg, A miért is a szőlőtő csak akkor jutalmaz gazdagon, hahogy a földre hajlittatik, mert ezáltal a nedv felesleges keringése kissé akadályozva lévén, a bimbókba il­lően beveszi magát. A szőlőtőke igen dús levélzettel bir, mely azonban azért előnyös, mivel a túlságos belnedvet magába szivja, s minthogy ezen nedv sok vizet tar­talmaz, a levél lyukacsain (poruláin) kibocsátja; de ezen levelei által ismét a levegőből annyi élelmet képes magába szivni, hogy még soványabb, szára­zabb földön is meglehetősen tenyészik.­­ Mint­hogy pedig felette nedvdus, tehát ez tavaszszal met­széskor nagy mennyiségben ömlik ki a vágási he­lyeken, mely azonban azonnal eláll, amint az uj­­vesszők kihajtanak, vagy midőn a nedv keringése megakad, mint őszszel. Ezen utóbbi körülménynél fogva tehát az őszkori nyesés vagy metszés inkább ajánlható mint a tavaszi. A szőlő­tőnek külhéja a tőke egészséges álla­potában hosszú szálakban hámlik le, beteges körül­mények között pedig erősen a venyigére tapad. A szőlőtőke aránylag nagy bimbókkal bír , új ültet­vényeken a levél tövében mutatkoznak , és csak a következő évben hajtanak ki. A hegyes bimbókból csak leveles hajtások nőnek, az inkább négy­­szögletes bimbók azonban gyümölcscsel is kedves­kednek ; amazokat levélbimbóknak, ezeket pedig gyümölcsbimbóknak nevezik. Mindegyik nem kül­sőleg pikkelyek és pamutféle anyaggal van fedve s belsejükben zöldállományu szili tartalmaztatik. Az elfagyott bimbók belülről többé-kevésbé bar­násak. A szölőfürtök nem közvetlen a bimbókból , bújnak ki, hanem először egy, néhány levéllel ellá­tott hajtás mutatkozik, és csak erre lesz látható a­ gyümölcs. Ezen hajtás folyton növekedik a rajta találtató 1—2 szölőfejen túl, sőt néhány lábnyira 30

Next