Századvég, Új folyam, 4. szám (1997)

TÁRSADALOMTÖRTÉNET MA - Gyáni Gábor: Mai várostörténet-írásunk: teljesítmény és irányzatok

SzÁ­ZAD­vég TÁRSADALOMTÖRTÉNET MA 67 Gyáni Gábor: „Hódmezővásárhely társadalma" In: Szabó Ferenc, főszerk.: Hódmezővásárhely története II. A polgári forradalomtól az őszirózsás forradalomig 1848-1918. Hódmezővá­sárhely, 1993. 221-277. Gyáni Gábor: „A modern város történetének antropológiai szemlélete" Történeti Tanulmá­nyok III. KLTE, Debrecen, 1994. 157-165. Gyáni Gábor: „Hódmezővásárhely társadalma 1920-1941 között" In: Vera (nem csak) a vá­rosban. Tanulmányok a 65 éves Bácskai Vera tiszteletére. HIK - Csokonai, Debrecen, 1995/a. 213-227. Gyáni Gábor: Hétköznapi Budapest. Nagyvárosi élet a századfordulón. Városháza, Bp., 1995/b. Hanák Péter: A Kert és a Műhely. Gondolat, Bp., 1988. Hanák Péter, összeáll.: Polgári lakáskultúra a századfordulón. MTA TTI, Bp., 1992. Hershberg, Theodore, ed.: Philadelphia. Work, Space, Family and Group Experience in the 19th Century. Oxford University Press, Oxford, 1981. Hudi József: Pápa város önkormányzata a későfeudalizmus időszakában (1730-1847). Pápa, 1995. Kajtár István: Magyar városi önkormányzatok (1848-1918). Akadémiai, Bp., 1992. Klaniczay Gábor: „Történeti antropológia" In: Uő: A civilizáció peremén. Kultúrtörténeti ta­nulmányok. Magvető, Bp., 1990. 88-115. Kövér György: „A magyar gazdaságtörténet-írás régi útjai" BUKSZ, 1992. nyár. 179-184. Komoróczy Géza et al.: A zsidó Budapest I—II. Városháza, Bp., 1995. Mazsu János: „Urbanizáció és dezurbanizáció (Debrecen városiasodása a századforduló évtize­deiben)" In: Vera (nem csak) a városban, 193-213. Melinz, Gerhard-Zimmermann, Susan: Über die Grenzen der Armenhilfe. Kommunale und staatliche Sozialpolitik in Wien und Budapest in der Doppelmonarchie. Europaverlag, Bécs, 1991. Pach Zsigmond Pál: „Érvek az elkanyarodás mellett" BUKSZ, 1992. nyár. 145-156. Rodger, Richard: „Urban History: Prospect and Retrospect" Urban History, 199 1, (April 1992) 1-23. Sik Endre: „Egy ló­öszvér a lovakról és a szamarakról. Adalékok a második gazdaság hazai esz­metörténetéhez" Közgazdasági Szemle, 1996. július-augusztus, 704-725. Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten, 1890-1914. BFL, Bp., 1996. Szakoly Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdé­séhez. Balassi, Bp., 1995. Tímár Lajos: A gazdaság térszerkezete és a városhálózat néhány sajátossága a két világháború közötti Magyarországon. Pécs, 1986. Tímár Lajos: Vidéki városlakók. Debrecen társadalma 1920-1944. Magvető, Bp., 1993. Tóth Zoltán: Szekszárd társadalma a századfordulón. Történelmi rétegződés és társadalmi át­­rétegződés a polgári átalakulásban. Akadémiai, Bp., 1989. Tóth Zoltán: „Szekszárd a dualizmus korában (1867-1918)" In: K. Balog János, szerk.: Szek­szárd város történeti monográfiája I. Szekszárd, é. n. Varga László: „Egy finánctőkés karrier. A Weiss-család és Weiss Manfréd" Történelmi Szem­le, 1983/1. 36-67. R. Várkonyi Ágnes: „Szeremlei Sámuel és a mezővárosok történetének historiográfiája" Száza­dok, 108, 1974/4. 915-931. Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917. Akadémiai, Bp., 1979. White, Hayden: „Droysen's Historik: Historical Writing as a Bourgeois Science" In: Uő: The Content of the Form. Narrative Discourse and Historical Representation. The Johns Hopkins University Press, Baltimore, 1987. 83-104.

Next