Századvég, Új folyam, 5. szám (1997)

ÁTVÁLTOZÁSOK - Matolcsy György: Eredeti tőkeátcsoportosítás Magyarországon. A tőkeszivattyúk működése a 90-es években

Matolcsy György Eredeti tőkeátcsoportosítás Magyarországon (A tőkeszivattyúk működése a 90-es években) z állam és a piac erőviszonyának állandó változása végigkíséri a magyar gazdaság mozgalmas 20. századi történetét. Ritkák és rö­videk az egyensúly pillanatai. Talán az a pár év ilyen, 1989 és 1991 között: még áll a régi állami vállalatra alapozott költségvetés és elosztási rendszer, de már kiépül az új, a magánvállalkozás és a piacra épülő jövedelemelosztás. De következik az 1991-1995 közötti időszak, amikor az új elsöpri a régit, a piac az államot, a pénzgazdaság a reálgazda­ságot, az egyenlőtlenség az egyenlőséget, a külföldi a belföldit és a Nyugat a Keletet. Az egyensúly oda, a győzelem totális. Tanulságos, hogy politika és gazdaság, állam és piac közül valamelyik mindig maga alá gyűri a másikat. Mintha Magyarország nem tűrné a kiegyenlített viszonyokat. Számunkra ez a 20. század végének igazi meglepetése, mert most velünk történik meg, hogy egy röpke történelmi pillanat alatt átcsúszunk a másik végletbe. Túl­zott nyitás történik a gazdaságban kifelé, semmi nem védi a belső piacot. Túlzottan megerősödik a piac és a pénz, semmi nem védi azt, amit rövid távon és közvetlenül az előbbiek nem igazolnak. A közvetett és hosszú tá­vú hatások kiesnek a politika és a kormányzás figyelméből. Túlzottan teret nyer a pénzgazdaság a reálgazdasággal szemben: az előbbi reál átlagprofit­rátája az időszak egészében jelentősen magasabb, mint utóbbié. Túlzott jö­vedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek alakulnak ki a földrajzi helyzet és a képzettségi szint szerint, valamint a nemzedékek között. Túlzottan teret nyer a politika és ideológia a gazdasággal és a pragmatizmussal szemben.­ Szemben a korábbi 40 évvel, most épp fordított előjelű a túlzás: az ideo­lógia a nyitást, a piacot, a pénzt, az egyenlőtlenségeket, a rövid távú és köz­vetlen hatásokban való gondolkodást sulykolja, azaz a neoliberalizmus és monetarizmus elsöpri a józanságot és a pragmatizmust. A tankönyvek le­gyűrik a tapasztalatot. Az államot nem építésre használja a piaci átmenet, hanem a régi lerombolására.­ A 90-es évtized (újabb) történelmi fordulata megtöri az éppen formálódó egyensúlyt, és Magyarország átesik a ló másik oldalára.

Next