Századvég, Új folyam, 29. szám (2003)

KÉP(ZETT) TÖRTÉNELEM - Kisantal Tamás: Az extremitás történetisége. Art Spiegelman: Maus

SZA­ZAD VÉG AZ EXTREMITÁS TÖRTÉNETISÉGE. ART SPIEGELMAN: MAUS 103 egy interjúban az állatfigurákkal kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy e tipi­zálást tulajdonképpen nem is ő találta ki, hanem a korabeli náci ideológia metaforáit literalizálta, nemcsak a zsidók esetében (a zsidó nép kártékony rágcsálóként való aposztrofálása az antiszemita diskurzus kedvelt metafo­rájának számított), hanem például a lengyeleknél is, akiket a németek schweinnak, vagyis disznóknak neveztek.12 Ám a többi náció ábrázolása már egyáltalán nem ilyen egyértelmű. A Maus recepciójában számos és né­ha homlokegyenest eltérő magyarázatkísérlet született az egyes nemzetek „állatkarakterének" megindoklására. Az amerikaiak kutya formájú megje­lenítését például értelmezték úgy is, mint az Állatfarmra való utalást, ahol a kutyák korcsok, s e kevertség az amerikai nép kódolására alkalmasnak látszik. Más - kissé talán lokálpatriótának tűnő - interpretációk szerint a kutya az ember legjobb, leghűségesebb barátja, s így a legmegfelelőbb az amerikaiak megjelenítésére. A francia­ béka párhuzamra indoklásul szolgál­hat a frog mint a franciák angol gúnyneve, vagy akár az is, hogy kedvelt eledelük a békacomb.13 Bizonyos nációk magyarázata azonban meglehető­sen nehéz, sőt maga a könyv sem mindig fedi fel, hogy melyik állatfigura milyen népre utal (ennek legjobb példája talán az első kötet szanatóriumjele­nete, ahol a parkban disznók, kutyák és egerek mellett többek között látha­tunk zsiráfot, lovat, elefántot is - lásd a 3. ábrát). A képregény néha egyszerre szolgál a figurák direkt magyarázatával, s zavarja össze az ilyen értelmezés le­hetőségét. A második kötet például egy különös jelenettel indul: a rajzoló Azt próbálgatja, hogy milyen formában ábrázolja francia feleségét, Fran­­çuise-t (lásd a 4. ábrát). Mint látható, több állatfigurával kísérletezik, s amikor - a már egérként megjelenített - Franqoise pár kockával később a nyuszit javasolja. Azt a következő indokkal utasítja el: „Nem, nem! A nyu­szi túl szelíd és aranyos. A franciákat általában akarom megjeleníteni. Ne feledd az antiszemitizmus évszázadait, a Dreyfus-pert, a náci kollaboránso­­kat!"14 Tehát elsőre úgy tűnik, hogy legalábbis érzelmi kapcsolat van az áb­rázolt „államnáció" és a nemzetnek a zsidókhoz való viszonya között. En­nek azonban a franciákkal kapcsolatban két dolog is ellentmondani látszik. Az egyik éppen Frangoise figurája, aki egérként jelenik meg, és bár áttért a zsidó vallásra, de mint egy helyütt mondja, ezt nem azért cselekedte, mert zsidó identitásúnak érezné magát, csupán Art apjának az esküvőt megelő­ző aggodalmai miatt tette meg e lépést. A másik, hogy Françoise-on kívül a képregényben még egy francia szereplő van, Vladek dachaui rabtársa, aki­vel megismerkedésük után olyan szoros barátságot kötnek, hogy a francia fogoly még az élelmét is megosztja vele. Tehát a Maus francia szereplőire 12 Bolhanier i. m. 2­3. 13 Vö. Orbán i. m. 27. 14 Maus II. 11.

Next