Századvég, Új folyam, 31. szám (2004)

Szerzőink: KERÉKGYÁRTÓ Béla (1949, Földes) a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékén dol­gozik. Társadalomfilozófiával, esztétikával, valamint a modern város és építészet elméleti kérdéseivel foglalkozik. Szerkesztésében jelent meg A mérhető és a mérhetetlen. Építészeti írások a huszadik századból című kötet (Tipotex, 2000). KÖRÖSÉNYI András (1959, Budapest) politológus, egyetemi tanár az ELTE Állam- és Jogtu­dományi Karán. Legutóbbi könyvei: Értelmiség, politikai gondolkodás és korm­­ányzat (Osi­ris, 2000), Pártok és pártrendszerek (Osiris, 2002, társszerző Enyedi Zsolt), A magyar poli­tikai rendszer (Osiris, 2003, társszerző Tóth Csaba és Török Gábor). KÖVÉR György (1949 Hajdúböszörmény) az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének docense, a történettudomány kandidátusa. A reformkortól az első világhábo­rúig terjedő korszak gazdaság- és társadalomtörténetének kutatója, különös tekintettel a bankok és a bankárok történetére. Legutóbbi könyvei: Losonczy Géza, 1917-1957 (1956-os Intézet, 1998), Magyarország társadalomtörténete (Osiris, 1998, társszerző Gyáni Gábor), A felhalmozás éve. Társadalom- és gazdaságtörténeti tanulmányok (Új Mandátum, 2002). LOOS, Adolf (1870-1933), osztrák építész. Drezdában tanult, majd többnyire Bécsben tevé­kenykedett, de több évet töltött az Egyesült Államokban és Franciaországban is. Elhatárol­ta magát a szecessziótól és a historizmustól is. Az 1910-ben épített Steiner-villáját az első modern épületnek tartják, munkássága erősen hatott a modernista építészetre. Művészeti írásai szintén nagyhatásúak voltak, a díszítés értelmetlenségét hirdette. Legismertebb mű­ve a bécsi Goldmann és Salatsch-ház. SÓLYOM László (1942, Pécs) 1965-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Állam­- és Jogtu­dományi Karán. 1966-tól 1969-ig a jénai Friedrich Schiller Egyetem Jogi Karán volt tanár­segéd. 1969-től az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében tudományos munkatárs, il­letve könyvtáros az Országgyűlési Könyvtárban. 1980-tól az állam- és jogtudományok dok­tora. 1982-től egyetemi tanár az ELTE Polgári Jogi Tanszékén, a kártérítési jog, valamint a személyiségi jogok védelme a szakterülete. 1989 novembere és 1998 novembere között az Alkotmánybíróság tagja, 1989 novembere és 1990 júliusa között az Alkotmánybíróság he­lyettes elnöke. 1990 júliusától és 1998 novemberéig az Alkotmánybíróság elnöke. SPÉDER Zsolt (1961, Rátka) közgazdász, szociológus, a KSH Népességtudományi Kutatóin­tézet igazgatója. Kutatási területe a társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység és családszo­ciológiai problémák. A szegénységgel kapcsolatos kutatásait A szegénység változó arcai címmel foglalta össze (Századvég, 2002). Legutóbbi cikkei a párkapcsolatok és a gyermek­­vállalás alakulásáról jelentek meg, e témakörben Család és népesség­­ itthon és Európában címmel szerkesztett kötetet (Századvég, 2003). TÓTH István György (1962 Pápa) közgazdász-szociológus, a Társadalomkutatási Informati­kai Részvénytársaság (Tárki) vezérigazgatója. A szociálpolitika, a társadalombiztosítás, a jövedelmi egyenlőtlenségek és a szegénység témájában végez kutatásokat. A Magyar Háztartás Panel témavezetője. Számos cikke jelent meg a fenti témákban, magyar és angol nyelven. Szociálpolitikát tanít a BKE Szociológia Tanszékén. Jövedelem-eloszlás a kilenc­venes évek Magyarországán című könyve kiadás előtt áll a Századvég Kiadóban.

Next