Századvég, Új folyam, 39. szám (2006)

Szerzőink: ANDORRA Rudolf (1931-1997, Budapest) szociológus, a Budapesti Közgazdaságtudo­mányi Egyetem rektora. Kutatásai során olyan alapvető kérdésekkel foglalkozott, mint a társadalmi mobilitás, a társadalmi rétegződés magyarországi változása, a devi­áns viselkedés, az anómia és az elégedettség alakulása, a szegénység. Cikkei mellett több könyvet is írt. A legutóbbiak A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon (Gondolat, 1982); Gyermekszám a fejlett európai országokban (Gondolat, 1987) és Bevezetés a szociológiába (Osiris, 1992). CSIZMADIA Sándor (1947, Zomba) filozófus, politológus, a Budapesti Corvinus Egye­tem Filozófia tanszékének vezetője. Kutatásai a francia liberális gondolkodók, min­denekelőtt Raymond Aron munkásságára, a francia külpolitika, különösen a Francia Nyugat-Afrika és a Maghreb-térség problémáira, a globalizáció biztonságpolitikai kihívásaira, geopolitikai és kulturális konfliktusaira, például az iszlám franciaor­szági helyzetére irányulnak. A globalizációval kapcsolatos összefoglaló munkája: Mondializáció és globalizáció (1998). DEÁK Ágnes­­ (1960, Szeged) a Szegedi Tudományegyetem Történettudományi Intéze­tének docense. Kutatási területe a Habsburg Birodalom és azon belül Magyarország 19. századi politika- és eszmetörténete. Könyvei: „Nemzeti egyenjogúsítás". Kor­mányzati nemzetiségpolitika Magyarországon, 1849-1860 (Osiris, 2000); Deák Ferenc (társszerző: Molnár András, Vince, 2003). FARKAS Gyöngyi (1960, Budapest) történész, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum mun­katársa. Kutatási területe az 1950-60-as évek agrártársadalma. Elsősorban a magán­­gazdálkodást felszámolni igyekvő hatalom és a hagyományos paraszti gazdálkodást megőrizni kívánó gazdatársadalom között kialakult konfliktusok természetét, a pa­rasztság érdekérvényesítési lehetőségeit és ellenállási technikáit vizsgálja. HORKAY HÖRCHER Ferenc (1964, Budapest) eszmetörténész, a Pázmány Péter Kato­likus Egyetem Bölcsészettudományi Karának docense. Kutatási területe a felvilágo­sodás eszmetörténete, a pragmatikus természetjog, a közösségelvű és konzerva­tív politikai filozófia. Legutóbbi könyvei: Towards a Pragmatic Theory of natural Law (Akadémiai, 2000), Közösségelvű politikai filozófiák (szerk., Századvég 2002), Aspects of the enlightenment (társszerk., Akadémiai, 2005), A gentleman születése és hanyatlása (Helikon, 2006). PERÉNYI Roland (1976, Siklós) történész, a Budapesti Történeti Múzeum Újkori Város­történeti Osztályának (Kiscelli Múzeum) muzeológusa. Kutatási területe a bűnö­zés társadalomtörténete a 19. század második felében és a 20. század első felében. Doktori disszertációját Budapest századfordulós bűnözésének történetéről írja. POLGÁR Tamás (1980, Budapest) közgazdász. A Budapesti Corvinus Egyetem Nemzet­közi kapcsolatok szakát, illetve az ELTE BTK Skandinavisztika szakát végezte el. Jelenleg ösztöndíjas kutató a Bergeni Egyetem Összehasonlító Politikatudományi Intézetében. Kutatási témái: az északi országok belpolitikájának és Európa-politiká­jának összefüggései.

Next