Századvég, Új folyam, 40. szám (2006)
MÚLT IDŐ - Horváth Sándor: A mindennapi szocializmus és a jelenkortörténet - Nézőpontok a szocialista korszak kutatásához
ZAD VÉG MÚLT IDŐ vagy azt gondolták,65 illetve ettől vagy attól féltek, holott helyi szintű forrást nem, legfeljebb helyi vonatkozású híreket is tartalmazó országos lapot használ. Másfelől kérdéses, hogy bármiféle forrás alapján is adekvát módon válasz adható arra a kérdésre, hogy egy múltbeli személy erről vagy arról a témáról mit gondolt, tudva azt, hogy még az olyan szöveg, mint például József Attilának a pszichoanalitikus elemzés inspirációjára írt Szabad ötletek jegyzéke is többféle hatást magán hordozó konstruált szöveg, melyből a szerző feltételezett céljaira igen, gondolataira kevésbé lehet következtetni.66 Fitzpatrick, bár szándéka szerint a mindennapokkal foglalkozik, nem vált nézőpontot, mivel felülnézetből foglalkozik olyan jelenségekkel, amelyeket a köznapi értelemben vett hétköznapok közé sorol. Arthur Dante szerint „a nézőpont az, amivel a történeti megfontolások magyarázattá lesznek".67 Az a mindennapok története, amely nézőpontjában rokon a kultúratörténettel és nem fél a nyelvi fordulat hatásaitól (Kotkin), a nagyközönség, de a többnyire totalitárius elméletet alkalmazó szakma számára is könnyen összetéveszthető a hagyományos néprajz érdeklődési körét nem meghaladó, helyenként társadalomtudományos irányultságú mindennapok történetével (Fitzpatrick). Ez utóbbi deskriptív jellegű mindennapok története - amely a német történelmi városjátékokban is tovább él - a történelem azon funkciójára is választ tud adni, amelyben a történelem szolgáltatássá, a történeti ábrázolások pedig fogyasztási termékekké válnak.68 A sztálinizmus vagy a szocializmus hétköznapi életéről készült fogyasztható tablók ugyanúgy a modern társadalmak kellékei, mint annak idején a modern 65 6 67 68 65 Például: „sokan osztották a levélíró véleményét", uo. 168: „azokat a nőket is foglalkoztatta ez a kérdés, akik olyan férfival kötöttek házasságot, akinek már volt gyereke. [...] Bár sok helyeslő levél érkezett a törvénytervezettel kapcsolatban a sajtóhoz, a vita olvasójának az a benyomása, hogy sok városi asszony, valószínűleg a többség, határozottan ellenezte az abortusz betiltását. (...) figyelmen kívül hagyták a nők nagy részének ellenkezését az abortusz teljes betiltásával szemben.", uo. 171. „A művelt, forradalmi érzületű nők megvetették a házimunkát, és a gyereknevelést is inkább a közösségi, mintsem családi felelősségnek tekintették.", uo. 174. „A nők a Szovjetunióban abban a tudatban nőttek fel, hogy saját életpályát kell kialakítaniuk.", uo. 178., „az állampolgárok leveleiből kiolvasható vélemény felismerhetően összefügg azzal, amiről az a NKVD közvélemény-összegzései beszámolnak" - írja Fitzpatrick, de ez számára nem azt jelzi, hogy a levélírók alkalmazkodnak a hivatalos elvárásokhoz, hanem hogy a levelekben az emberek valódi véleménye olvasható, uo. 183.; „a spanyol polgárháború (...) az ifjúság körében valódi lelkesedést, más körökben azonban kétértelmű megjegyzéseket váltott ki", uo. 190.; „Sok szovjet polgár nyilvánvalóan egyetértett a hivatalos véleménnyel", uo. 197. 66 Erről lásd: Horváth-Tverdota 1992. 67 Danto 2000, 104. 68 A történelem mint szolgáltatás funkciójáról lásd: Gyáni 2003, 97-123. 25