Századvég, Új folyam, 40. szám (2006)
HATÁRSÉRTŐK - Cieger András: Gazdagodás és korrupciós vád - A magyar politikusok vagyongyarapításának lehetőségei és megítélése az 1860-70-es években
Cieger András Gazdagodás és korrupciós vád* A magyar politikusok vagyongyarapításának lehetőségei és megítélése az 1860-70-es években tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a 19. század hatvanas-hetvenes éveiben a politikusok (különösen a kormányzati tisztséget betöltők) vagyonosodásának melyek voltak a lehető____ségei, technikái, illetve az anyagi gyarapodásnak milyen jogi, erkölcsi és politikai korlátok szabtak határt. E témán belül különösen arról szeretnénk többet megtudni, hogy a közélet szereplői számára hol húzódhatott a közérdek szolgálata és a magánhaszon keresése közötti határvonal, hogy e képzeletbeli határhoz érve a kormányzati politikusok milyen dilemmákkal találták szembe magukat, és hogyan igyekeztek e két szempontot összeegyeztetni. Továbbá, legalább sejtéseket szeretnénk megfogalmazni arról, hogy a gyakran változó közvélekedés, közízlés milyen gyakorlatot tartott még elfogadhatónak, és mely politikusi magatartást tekintett már korruptnak az említett időszakban. Végül arra vonatkozó kutatási eredményeinket kívánjuk megosztani az olvasóval, hogy miként épült be a korabeli politika eszköztárába a korrupciós vádaskodás, és melyek voltak e taktika funkciói. A csábítások kora Az 1867-ben megkötött osztrák-magyar kiegyezés nyomán kiépülő új politikai berendezkedés, a parlamentarizmus szabályai szerint működő alkotmányos kormányzati rendszer (döntéshozatal), valamint a modern " A tanulmány elkészítését a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj tette lehetővé. Köszönöm Kövér Györgynek és Szabó Dánielnek a kézirathoz fűzött észrevételeit.