Századvég, Új folyam, 40. szám (2006)

HATÁRSÉRTŐK - Cieger András: Gazdagodás és korrupciós vád - A magyar politikusok vagyongyarapításának lehetőségei és megítélése az 1860-70-es években

Cieger András Gazdagodás és korrupciós vád* A magyar politikusok vagyongyarapításának lehetőségei és megítélése az 1860-70-es években t­anulmányunkban arra keressük a választ, hogy a 19. század hat­vanas-hetvenes éveiben a politikusok (különösen a kormányzati tisztséget betöltők) vagyonosodásának melyek voltak a lehető­­____ségei, technikái, illetve az anyagi gyarapodásnak milyen jogi, er­kölcsi és politikai korlátok szabtak határt. E témán belül különösen arról szeretnénk többet megtudni, hogy a közélet szereplői számára hol húzódhatott a közérdek szolgálata és a magánhaszon keresése közötti határvonal, hogy e képzeletbeli határhoz érve a kormányzati politiku­sok milyen dilemmákkal találták szembe magukat, és hogyan igye­keztek e két szempontot összeegyeztetni. Továbbá, legalább sejtéseket szeretnénk megfogalmazni arról, hogy a gyakran változó közvélekedés, közízlés milyen gyakorlatot tartott még elfogadhatónak, és mely poli­tikusi magatartást tekintett már korruptnak az említett időszakban. Végül arra vonatkozó kutatási eredményeinket kívánjuk megosztani az olvasóval, hogy miként épült be a korabeli politika eszköztárába a korrupciós vádaskodás, és melyek voltak e taktika funkciói. A csábítások kora Az 1867-ben megkötött osztrák-magyar kiegyezés nyomán kiépülő új politikai berendezkedés, a parlamentarizmus szabályai szerint működő alkotmányos kormányzati rendszer (döntéshozatal), valamint a modern " A tanulmány elkészítését a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj tette lehetővé. Köszö­nöm Kövér Györgynek és Szabó Dánielnek a kézirathoz fűzött észrevételeit.

Next