Századvég, Új folyam, 85. szám - Elitek (2017)

TANULMÁNYOK - Sebők Miklós: „Privatizálni a privatizációt”. Az organikus közgazdászok és a gazdasági rendszerváltás ideológiája

594-Az ORGANIKUS KÖZGAZDÁSZOK I­S A GAZDASÁGI RENDSZERVÁLTÁS IDEOLÓGIÁJA A szakértői pozíció multifunkciós karakterét tovább pontosítják az organikus közgazdasági elemzés műfaji sajátosságai. Az interjúk mellett a korszak legfonto­sabb véleményközlési formátuma a publicisztika. Ennek során a száraz elemzés és a közpolitikai alternatívák mérlegelésének terét a szerzői tézisek hangzatos kije­lentésekkel színesített kifejtése és a tudatos kommunikációs „keretezés” (framing) vette át - s ennyiben ellentmondott saját „független” és „szakmai” legitimációjának. Már maguk a címek jól előrejelzik a központi gondolatot, amely jellemzően vala­milyen összeomlás, robbanás közelségére (Játék a tűzzel”46, „Aláaknázott gazda­ság”47, „Az inflációs bomba könnyen robban”48), vagy az állam gazdaságpolitikai szerepvállalásának értelmetlenségére és kárára utalnak („A száznapos csodák alkonya”49, „Az újraállamosítás kísértete”50, „A végtörlesztéssel kiírjuk magunkat Európából”51, „Rodolfó a kamrában”52). Végezetül a szakmai, független imázs és a médiával kialakított szimbiózis (a keresztkérdések szinte teljes hiánya) sok esetben fedezéket nyújtott arra, hogy az organikus közgazdászok úgy tegyenek erőteljes állításokat, hogy a témához való hozzáértésüket legalábbis nem demonstrálták. Ez részben ismét műfaji sajátosság: ha valaki felvállalja az univerzális gazdasági elemző pozícióját, akkor az együtt jár a megválaszolandó kérdések univerzumának tágulásával. Ez a problematika már maga a zászlóshajó intézmény, a neve szerint a pénzügyeket kutató intézet kapcsán is felmerült. A Pénzügykutató tevékenységének ugyanis csak egy korlá­tozott része kapcsolódott a mégoly tágan értelmezett pénzügyekhez. Részben ez a felismerés vezetett egy általánosabb intézményi struktúra és civil szervezeti kör kialakítására, azon explicit cél érdekében, hogy a pénzügykutatói hálózat ki tudja elégíteni a „szakértői kormányzás” speciális igényeit. Ez a fajta holisztikus látásmód ugyanakkor - a szakterületek komplexitása miatt - nehezen érvényesülhetett az egyéni kutatók szintjén. Az organikus közgazdászok ezzel együtt ritkán ugrottak el a kérdések elől, még olyan esetekben sem, amikor az adott területtel kapcsolatban nemzetközi, de még magyar nyelvű szaktudományos publikációjuk vagy államigazgatási gyakorlatuk 46 .­­­­ Várhegyi Éva: Játék a tűzzel, Magyar Narancs, 2003. 01. 23., http://magyarnarancs.hu/publicisz­­tika/varhegyi_evajatek_a_tuzzel-54748 [2017. 08. 25.] 47 Várhegyi Éva: Aláaknázott gazdaság, Mozgó Világ 2002/7. 14-20. 48 Népszabadság, 1994. 01. 04. 48 Népszabadság, 2002. 09. 28. 50 Voszka Éva: Az újraállamosítás kísértete, Népszabadság, 2002. 03. 09. 51 A végtörlesztéssel kiírjuk magunkat Európából, hvg.hu, 2011. 09. 13. http://hvg.hu/gazdasag /20110913_vegtorlesztes_petschnig_maria_zita [2017. 08. 25.] 52 Csillag István: Rodolfó a kamrában (A kormány gazdaságpolitikai félfordulatáról), Magyar Na­rancs, 2000.10.05., https://magyarnarancs.hu/publicisztika/csillag_istvan_rodolfo_a_kamraban_a_ kormany_gazdasagpolitikai_felfordulatarol-54387 [2017. 08. 25.]

Next