Szeged és Vidéke, 1903. június (2. évfolyam, 131-157. szám)
1903-06-02 / 131. szám
2 kot, dr. Kenedi Géza és dr. Lipcsey Ádám gyakorló ügyvédeket, Beöthy Zsolt és Alexander Bernét egyetemi tanárokat, Szabolcska Mihály ref papot és Móra István tanítót nem lehetne elfogadni a szó igazi értelmében vett írók gyanánt, a Dugonics-Társaság hivatásos íróinak irodalmi üzletét pedig minden bírói beavatkozás nélkül be kellene csukni, mert tehetség szerint a leghivatásosabb író , Tömörkény István is ftélethivatása gyanánt ez idő szerint könyvtárnoki állást tölt be nemes ambíczióval Szeged város szolgálatában. Kik hát a hivatásos írók a szó igazi értelmében ? Akik irodalmi műveket alkotnak. Nos, az bizonyos, hogy az országos irodalmi szövetség tisztikarában vannak bankárok (pénztárosi tisztségre) és ügyvédek (ügyészi tisztségre.) De hát, amint egyfelől bizonyos, hogy a vagyonkezeléshez az egyéni megbízhatóságon kívül inkább anyagi, mint irodalmi garancia szükséges, épp úgy bizonyos az is, hogy az ügyészi teendők ellátása inkább ügyvédi, mint belletrisztikai kvalifikácziót föltételez. És amily bizonyos mindezek után az, hogy Rádl Ödön, a nagyváradi Szigligeti Társaság elnöke s az Országos Irodalmi Szövetség főjegyzője akkor is az ország egyik legképzettebb, legműveltebb és legtekintélyesebb esztétikusa marad, ha a Dugonics-Társaság főtitkárának lapja őt ezen minősítvényei daczára hivatásos írónak elismerni nem kegyeskedik, épp úgy bizonyos az is, hogy az irodalmi szövetség közgyűlése magának az egyetlen Jókai Mórnak személyében legalább is annyi garanciát nyújt például arra, hogy kiket tisztelt meg az ügyészi állásokkal, mint amennyit a főtitkári újság nyújt arra, hogy ezzel az országos közművelődési ügygyel szemben tárgyilagos álláspontot foglalt el. KÖZIGAZGATÁS. X Közgyűlés. Szeged város törvényhatósága szerdán délután 4 órakor folytatja májusi közgyűlését. X A piacz rendezés. A főkapitány arra a minden oldalról fölhangzó kívánságra, hogy a piacz rendezés ügyében előhaladó lépés tétessék, érdekes bejelentéseket fog tenni a közgyűlésnek. Sikerült megtudnunk a főkapitány terveit, amelyek által részben rendezve lesz a piaci kérdés. A katonakórház telkét fogja erre a czélra fölhasználni a főkapitány. A nagy telek kerítését lebontatja és a hajléktalanok menhelyéül szolgáló régi épületet a nyert anyagból körülkerítteti, így a Kossuth Lajos-sugárút mellett nagy piaczteret nyer a város, ahova azokat a kocsikat rendeli a főkapitány, amelyek ma a Rudolf-téren és a Stefánia-sétány körül vannak a piaczi napokon. Ez által a burgonya, zöldség, káposzta és túró nagybani árusítása a katona-kórház alkalmasabb telkére kerül, így a kereskedők régi kívánsága teljesül. Erre közgyűlési határozat nem is kell, mert ez által a főkapitány saját jogkörében csupán végrehajtja Lusztig Lajosnak a közgyűlés által elfogadott indítványát. Az iparosoknak ama kérelmét, hogy az összes piacz a katonakórház telkére kerüljön, addig nem lehet teljesíteni, amíg a telek rendezve nem lesz. A fogadalmi templom helykérdésének eldöntése után a hatóságnak első gondja lesz, hogy a Kossuth Lajos-sugárút és Valéria-tér között a központi piact létesíttessék. Az árvapénz-kezelés reformja. A félhivatalos Bud. Tud. a következőket írja az árvapénz-kezelés reformjáról: Az egyszerűsítő törvény végrehajtási munkálatai sorában kiváló helyet foglal el az a két szabályzat, melyet az árvapénz kezelése tárgyában a belügyminiszter a mai napon kibocsátott. A július 1-én életbe lépett kormányrendeletek az összes törvényhatósági és rendezett tanácsú városok, valamint az árvapénz keze SZEGED ÉS VIDÉKE. Szeged, 1903. kedd, Június 2. lésére feljogosított községek gyámpénztári kezelését — a városok és községek eltérő szervezetének figyelembe vételével — az egész országban egységesen, lehetőleg az egyszerűség követelményeinek megfelelően szabályozzák és ezzel véget vetnek annak az áldatlan állapotnak, hogy minden város és minden község más-más elvek szerint kezelje a gyámpénztárát. Az eddigi eltérő és folytonosan módosítgatott helyhatósági szabályrendeletek nyomán a gyámpénztárak kezelése körül a kiskorúak és a gondnokoltak kárára sok helyen törvényellenes gyakorlat kapott lábra ; a szabályellenes, hanyag eljárás miatt a kiutalványozandó árvapénzeket évek hosszú során önkényesen visszatartották; a kamatokat helytelenül állapították meg; de a rendszer nélkül való pénzkezelés, a helytelen naplózás és könyvelés gyakran meg is károsította a gyámpénztárt, az ellenőrzés és a felügyelet pedig nem volt megbízható alapon teljesíthető. Az egységes új szabályzat szabatosan megállapítja a munkabeosztást, a hatásköröket és a felelősséget , tüzetes rendelkezéseket foglal magában a pénztári kezelésre, az utalványozásnál, a naplók és a főkönyvek vezetésénél, az árvapénzek gyümölcsüztetésénél és a pénztárvizsgálatnál követendő eljárásra nézve; minda mellett az önkormányzati testületek törvényes jogait nem érintik ; tehát az árvapénzek elhelyezése módozatait a helyi viszonyok figyelembevételével jövőre is maga a város vagy község határozza meg. .A múltban szerzett tapasztalatok tanulságai alapján a szabályzat sok tiltó rendelkezést is tartalmaz, míg az az intézkedés, mely a rendezett tanácsú városok és községek gyámpénztári számadásainak felülvizsgálatát a vármegye kötelességévé teszi, a gyámtörvények régóta érzett hiányait pótolja s az állami számvevőségek ellenőrző munkáját e téren is hasznosítja. Mivel pedig a gyámpénztári tartalékalapoknak más czélokra le nem kötött jövedelmét ezentúl a hét éven felüli elhagyott gyermekek gondozási költségeire kell fordítani, remélhető, hogy a gyámpénztárak rendes kezelése közvetve a városok és a községek szegényügyi terhét is csökkenteni fogja. E szerint a szegedi árvapénztárban is életbe lépett július hó első napján az új rendelkezés, amelyről a belügyminiszter a napokban közrendeletileg fogja tudatni a várost. X A vízműpályázat. A város vízvezetékére hirdetett pályázat eredményét kedden délelőtt 11 órakor hirdetik ki a gazdasági ügyosztályban. X Szabadságolás. A polgármester Bende Antal tb. alkapitánynak ötheti szabadságot adott. Bende legközelebb megkezdi szabadságidejét. A V. H. O. Sz. közgyűlése. Budapest, június 1. (Saját tudósítónktól.) A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége pünkösd első napján a fővárosba szólította tagjait, hogy megtartsák a szövetség évi rendes közgyűlését, melyen ezúttal nagyon érdekes eszmék kerültek indítványok alakjában napirendre. Ez alkalommal a vidéki sajtó képviselőit a budapesti írók és hírlapírók „Otthon“ egyeesülete látta vendégül, melynek tanácskozási termében és fehér asztalainál nem csak a vidéki sajtó testületi szelleme alakult ki a szövetséghez méltó tekintélylyel, de a vidéki zsurnalisztika hivatásának és programmjának olyan jelentős feladatai kerültek szóba, hogy azok megbeszélése kétszer fontosságot adott a V. H. D. Sz. idei közgyűlésének. A közgyűlés szokásos tárgyrendjén kívül az indítványok során nagy fontosságú volt azon határozat melynek értelmében a V. H. O. Sz. a hírlapírók és lapkiadók közti szerződéses magánviszonyt a többi hírlapíró-testületekkel karöltve törvény utján akarja rendezni, minek érdekében mozgalmat indít. Nem kevésbbé nagyfontosságu azon határozat, melynek értelmében a V. H. O. Sz. kebelében azután választott bíróság fog dönteni a hírlapírás körében esetleg fölmerülő differencziális kérdésekben. A közgyűlés lefolyásáról a következő tudósításunk számol be : Délután 4 órakor Kulinyi Zsigmond, a szövetség elnöke megnyitotta a közgyűlést, üdvözölvén a nagy számmal megjelent tagokat, kik az ország minden részéből a fővárosba jöttek. Vázolta a segélyalap működését és fölsorolja azon intézkedéseket, melyeket a szövetség erkölcsi és anyagi érdekeinek megóvása érdekében részint már megtett, részint pedig a közeljövőben megvalósítani szándékozik az igazgatóság. Anyagi tekintetben sajnos, az első évek eredményeihez képest, a szövetség vagyonának gyarapodásában némi stagnálás észlelhető, de szóló reményű, hogy a szövetség tagjai, kivált a nagyobb vidéki központokban, erélyes propagandát fognak kifejteni a segélyalap gyarapítása érdekében. Jelenleg a segélyalap 64,000 koronát tesz, melynek kamataiból évenkint 2580 korona áll rendelkezésre. A szövetség összes vagyona kerek 100,000 korona. Eddigelé a szövetség szűkölködő tagoknak 2380 koronát utalványozott segély czimén. Még egyszer kéri a tagok buzgó működését, mert a szövetség fölvirágozása elsősorban az ő kitartásuktól, ügyszeretetüktől függ. (Éljenzés.) Áttérve a napirendre, a közgyűlés tudomásul vette az 1902. évi zárszámadásokat és megállapította a jövő évi költségvetést 15.720 korona végösszeggel. Palócz László titkár előadta az igazgatóság évi jelentését, melyet a közgyűlés tudomásul vett, majd az indítványokra került a sor, melyeket beható vita után a közgyűlés magáéivá tett. Legfigyelemre méltóbb az a határozat, melylyel a közgyűlés kimondotta a választott bíróság szervezését, mely hírlapírók közt fölmerült vitás ügyekben, ha valamely szövetségi tag az iránt az igazgatósághoz fordul, hivatva lesz dönteni. A bíróságban mindenik fél egy-egy igazgatósági tagot választ, akik ugyancsak az igazgatóság köréből elnököt választanak. Ezenkívül mindenik fél működése helyéről egy-egy előkelőbb személyiséget jelöl ki, a végből, hogy az a választott bíróságot pártatlanul informálja, ez utóbbi bizalmi férfiaknak azonban a verdikt hozatalánál nincsen szavazójoguk. Az igazgatóság megbízást kapott, hogy ezt a bíróságot mielőbb léptesse életbe. A szövetség ezidei tanulmányati ösztöndíját, 560 koronát, ifj. Móricz Pál debreczeni szerkesztő kapta, jövő évre az ösztöndíjat Benedek Árpád aradi szerkesztőnek szavazta meg a közgyűlés. .A hírlapírók és lapkiadók között való szerződtetés és magánjogi viszonyunk törvény útján leendő rendezése végett elhatározza a közgyűlés, hogy a többi hirlapíró-testületek bevonásával erélyes mozgalmat indít és elfogadta a további eljárás alapjául az olasz hirlapírók szövetsége által kidolgozott törvényjavaslatot, mely magyar fordításban ki is van már nyomatva. .A közgyűlés a további lépések megtételével az igazgatóságot bízta meg, köszönetet szavazott dr. Szegő Gyula úrnak a javaslat szabatos lefordításáért. Dr. Miskó Izidor (Szabadka) indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy megkeresi az ország városait és törvényhatóságait, lépjenek be alapító tagokat és támogassák ily módon a szövetség emberbaráti czéljait. Az igazgatóság előterjesztései kapcsán több tag fölemlítette, hogy" a kereskedelmi minisztérium a szövetség tagjaival szemben, kivált a kisebb helyeken és hírlapoknál alkalmazott hírlapírókkal szemben, a vasúti menetdíjkedvezmények engedélyezése körül nagyon szűkkeblűen jár el. Pólya Endre (Nagyszentmiklós) indítványára elhatározták, hogy a nemzetiségi érdekeken küzködő magyar sajtó helyzetének és működésének megkönnyítése végett a szövetség alkalmas módon járjon közbe, hogy ily helyeken rendezendő hazafias ünnepélyek bizonyos támogatásban részesüljenek. Pólyának azt a közlését, hogy a nagyszentmiklósi magyar lapot Nákó Sándor gróf teljesen a saját pénztárából tartja fönn, a közgyűlés lelkesen megéljenezte. Halász Lajos dr. (Nagyvárad) melegen méltatja az elnökség és igazgatóság működését és indítványozza, hogy a közgyűlés háláját és elismerését jegyzőkönyvben fejezze ki. (Éljenzés.) Kulinyi Zsigmond elnök : Minthogy a tisztikar megbízása lejárt, kéri a közgyűlést, hogy a választásokat ejtse meg.