Szeged és Vidéke, 1903. június (2. évfolyam, 131-157. szám)

1903-06-02 / 131. szám

2 kot, dr. Kenedi Géza és dr. Lipcsey Ádám gyakorló ügyvédeket, Beöthy Zsolt és Alexan­der Bernét egyetemi tanárokat, Szabolcska Mihály ref papot és Móra István tanítót nem lehetne elfogadni a szó igazi értelmében vett írók gyanánt, a Dugonics-Társaság hiva­tásos íróinak irodalmi üzletét pedig minden bírói beavatkozás nélkül be kellene csukni, mert tehetség szerint a leghivatásosabb író , Tömörkény István is ftélethivatása gyanánt ez idő szerint könyvtárnoki állást tölt be ne­mes ambíczióval Szeged város szolgálatában. Kik hát a hivatásos írók a szó igazi értelmében ? Akik irodalmi műveket alkot­nak. Nos, az bizonyos, hogy az országos irodalmi szövetség tisztikarában vannak bankárok (pénztárosi tisztségre) és ügyvédek (ügyészi tisztségre.) De hát, amint egy­felől bizonyos, hogy a vagyonkezeléshez az egyéni megbízhatóságon kívül inkább anyagi, mint irodalmi garanc­ia szükséges, épp úgy bizonyos az is, hogy az ügyészi teendők ellátása inkább ügyvédi, mint belletrisztikai kvalifikácziót föltételez. És amily bizonyos mindezek után az, hogy Rádl Ödön, a nagy­váradi Szigligeti­ Társaság elnöke s az Országos Irodalmi Szövetség főjegyzője akkor is az ország egyik legképzettebb, leg­műveltebb és legtekintélyesebb esztétikusa marad, ha a Dugonics-Társaság főtitkárának lapja őt ezen minősítvényei daczára hivatásos írónak elismerni nem kegyeskedik, épp úgy bizonyos az is, hogy az irodalmi szövetség közgyűlése magának az egyetlen Jókai Mórnak személyében legalább is annyi garanc­iát nyújt például arra, hogy kiket tisztelt meg az ügyészi állásokkal, mint amennyit a főtitkári újság nyújt arra, hogy ezzel az országos közművelődési ügygyel szemben tárgyilagos álláspontot foglalt el. KÖZIGAZGATÁS. X Közgyűlés. Szeged város törvény­­hatósága szerdán délután 4 órakor folytatja májusi közgyűlését. X A piacz rendezés. A főkapitány arra a minden oldalról fölhangzó kívánságra, hogy a piacz rendezés ügyében előhaladó lépés tétessék, érdekes bejelentéseket fog tenni a közgyűlésnek. Sikerült megtudnunk a főkapitány terveit, amelyek által részben rendezve lesz a piaci­ kérdés. A katona­kórház telkét fogja erre a czélra fölhasználni a főkapitány. A nagy telek kerítését lebon­tatja és a hajléktalanok menhelyéül szolgáló régi épületet a nyert anyagból körülkerítteti, így a Kossuth Lajos-sugárút mellett nagy piacz­teret nyer a város, ahova azokat a kocsikat rendeli a főkapitány, amelyek ma a Rudolf-téren és a Stefánia-sétány körül van­nak a piaczi napokon. Ez által a burgonya, zöldség, káposzta és túró nagybani árusítása a katona-kórház alkalmasabb telkére kerül, így a kereskedők régi kívánsága teljesül. Erre közgyűlési határozat nem is kell, mert ez által a főkapitány saját jogkörében csupán végrehajtja Lusztig Lajosnak a közgyűlés által elfogadott indítványát. Az iparosoknak ama kérelmét, hogy az összes piacz a katona­kórház telkére kerüljön, addig nem lehet teljesíteni, amíg a telek rendezve nem lesz. A fogadalmi templom helykérdésének eldön­tése után a hatóságnak első gondja lesz, hogy a Kossuth Lajos-sugárút és Valéria-tér között a központi piact létesíttessék.­­ Az árvapénz-kezelés reformja. A félhivatalos Bud. Tud. a következőket írja az árvapénz-kezelés reformjáról: Az egyszerűsítő törvény végrehajtási munkálatai sorában kiváló helyet foglal el az a két szabályzat, melyet az árvapénz kezelése tárgyában a belügy­miniszter a mai napon kibocsátott. A július 1-én életbe lépett kormányrendeletek az összes törvényhatósági és rendezett tanácsú városok, valamint az árvapénz keze­ SZEGED ÉS VIDÉKE. Szeged, 1903. kedd, Június 2. lésére feljogosított községek gyámpénztári kezelését — a városok és községek eltérő szervezetének figyelembe vételével — az egész országban egységesen, lehetőleg az egyszerűség követelményeinek megfelelően szabá­lyozzák és ezzel véget vetnek annak az áldatlan álla­potnak, hogy minden város és minden község más-más elvek szerint kezelje a gyámpénztárát. Az eddigi eltérő és folytonosan módosítgatott helyhatósági szabályren­deletek nyomán a gyámpénztárak kezelése körül a kis­korúak és a gondnokoltak kárára sok helyen törvény­­ellenes gyakorlat kapott lábra ; a szabályellenes, hanyag eljárás miatt a kiutalványozandó árvapénzeket évek hosszú során önkényesen visszatartották; a kamatokat helytelenül állapították meg; de a rendszer nélkül való pénzkezelés, a helytelen naplózás és könyvelés gyakran meg is károsította a gyámpénztárt, az ellenőrzés és a felügyelet pedig nem volt megbízható alapon teljesít­hető. Az egységes új szabályzat szabatosan megálla­pítja a munkabeosztást, a hatásköröket és a felelőssé­get , tüzetes rendelkezéseket foglal magában a pénztári kezelésre, az utalványozásnál, a naplók és a főkönyvek vezetésénél, az árvapénzek gyümölcsüztetésénél és a pénztárvizsgálatnál követendő eljárásra nézve; mind­a mellett az önkormányzati testületek törvényes jogait nem érintik ; tehát az árvapénzek elhelyezése módoza­tait a helyi viszonyok figyelembevételével jövőre is maga a város vagy község határozza meg. .A múltban szerzett tapasztalatok tanulságai alapján a szabályzat sok tiltó rendelkezést is tartalmaz, míg az az intézke­dés, mely a rendezett tanácsú városok és községek gyámpénztári számadásainak felülvizsgálatát a vármegye kötelességévé teszi, a gyámtörvények régóta érzett hiányait pótolja s az állami számvevőségek ellenőrző munkáját e téren is hasznosítja. Mivel pedig a gyám­­pénztári tartalékalapoknak más czélokra le nem kötött jövedelmét ezentúl a hét éven felüli elhagyott gyerme­kek gondozási költségeire kell fordítani, remélhető, hogy a gyámpénztárak rendes kezelése közvetve a vá­rosok és a községek szegényügyi terhét is csökken­teni fogja. E szerint a szegedi árvapénztárban is életbe lépett július hó első napján az új rendel­kezés, amely­ről a belügy­miniszter a napok­ban közrendeletileg fogja tudatni a várost. X A vízműpályázat. A város víz­vezetékére hirdetett pályázat eredményét kedden délelőtt 11 órakor hirdetik ki a gaz­dasági ügyosztályban. X Szabadságolás. A polgármester Bende Antal tb. alkapitánynak ötheti szabadságot adott. Bende legközelebb megkezdi szabadságidejét. A V. H. O. Sz. közgyűlése. Budapest, június 1. (Saját tudósítónktól.) A Vidéki Hírlap­írók Országos Szövetsége pünkösd első napján a fővárosba szólította tagjait, hogy megtartsák a szövetség évi rendes közgyű­lését, melyen ezúttal nagyon érdekes esz­mék kerültek indítványok alakjában napi­rendre. Ez alkalommal a vidéki sajtó képvise­lőit a budapesti írók és hírlapírók „Otthon“ egye­esülete látta vendégül, melynek tanács­kozási termében és fehér asztalainál nem csak a vidéki sajtó testületi szelleme alakult ki a szövetséghez méltó tekintélyly­el, de a vidéki zsurnalisztika hivatásának és pro­­grammjának olyan jelentős feladatai kerültek szóba, hogy azok megbeszélése kétszer fon­tosságot adott a V. H. D. Sz. idei köz­gyűlésének. A közgyűlés szokásos tárgyrendjén kívül az indítványok során nagy fontos­ságú volt azon határozat melynek értel­mében a V. H. O. Sz. a hírlapírók és lapkiadók közti szerződéses magánviszonyt a többi hírlapíró-testületekkel karöltve tör­vény utján akarja rendezni, minek érdeké­ben mozgalmat indít. Nem kevésbbé nagyfontosságu azon határozat, melynek értelmében a V. H. O. Sz. kebelében azután választott bíróság fog dönteni a hírlapírás körében esetleg föl­merülő differencziális kérdésekben. A közgyűlés lefolyásáról a következő tudósításunk számol be : Délután 4 órakor Kulinyi Zsigmond, a szövetség elnöke megnyitotta a közgyűlést, üdvözölvén a nagy számmal megjelent tagokat, kik az ország minden részéből a fővárosba jöttek. Vázolta a segélyalap működését és fölsorolja azon intézkedéseket, melyeket a szövetség erkölcsi és anyagi érdekeinek megóvása érdekében részint már megtett, részint pedig a közel­jövőben meg­valósítani szándékozik az igazgatóság. Anyagi tekintetben sajnos, az első évek eredményei­hez képest, a szövetség vagyonának gyarapodásában némi stagnálás észlelhető, de szóló reményű, hogy a szövetség tagjai, kivált a nagyobb vidéki központokban, erélyes propagandát fognak kifejteni a segély­alap gyarapítása érdekében. Jelenleg a segélyalap 64,000 koronát tesz, melynek kamataiból évenkint 2580 korona áll rendelke­zésre. A szövetség összes vagyona kerek 100,000 korona. Eddigelé a szövetség szűkölködő tagok­nak 2380 koronát utalvány­ozott segély czimén. Még egyszer kéri a tagok buzgó működését, mert a szövetség fölvirágozása első­sorban az ő kitartásuktól, ügyszeretetük­től függ. (Éljenzés.) Áttérve a napirendre, a közgyűlés tudomá­sul vette az 1902. évi zárszámadásokat és megállapította a jövő évi költségvetést 15.720 korona végösszeggel. Palócz László titkár előadta az igazgató­ság évi jelentését, mely­et a közgyűlés tudomásul vett, majd az indítványokra került a sor, melyeket beható vita után a köz­gyűlés magáéivá tett. Legfigyelemre méltóbb az a határozat, melylyel a közgyűlés ki­mondotta a választott bíróság szervezését, mely hírlapírók közt fölmerült vitás ügyek­ben, ha valamely szövetségi tag az iránt az igazgatósághoz fordul, hivatva lesz dönteni. A bíróságban mindenik fél egy-egy igazgató­­sági tagot választ, akik ugyancsak az igazgatóság köréből elnököt választanak. Ezenkívül mindenik fél működése helyéről egy-egy előkelőbb személyiséget jelöl ki, a végből, hogy az a választott bíróságot pártatlanul informálja, ez utóbbi bizalmi férfiaknak azonban a verdikt hozatalánál nincsen szavazó­joguk. Az igazgatóság meg­bízást kapott, hogy ezt a bíróságot mielőbb léptesse életbe. A szövetség ezidei tanulmányati ösztön­díját, 560 koronát, ifj. Móricz Pál debreczeni szerkesztő kapta, jövő évre az ösztöndíjat Benedek Árpád aradi szerkesztőnek szavazta meg a közgyűlés. .A hírlapírók és lapkiadók között való szerződtetés és magánjogi viszonyunk törvény útján leendő rendezése végett elhatározza a közgyűlés, hogy a többi hirlapíró-testületek bevonásával erélyes mozgalmat indít és el­fogadta a további eljárás alapjául az olasz hir­­lapírók szövetsége által kidolgozott törvény­­javaslatot, mely magyar fordításban ki is van már nyomatva. .A közgyűlés a további lépé­sek megtételével az igazgatóságot bízta meg, köszönetet szavazott dr. Szegő Gyula úrnak a javaslat szabatos lefordításáért. Dr. Miskó Izidor (Szabadka) indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy megkeresi az ország városait és törvényhatóságait, lépjenek be alapító tagokat és támogassák ily módon a szövetség emberbaráti czéljait. Az igazgatóság előterjesztései kapcsán több tag fölemlítette, hogy" a kereskedelmi minisztérium a szövetség tagjaival szemben, kivált a kisebb helyeken és hírlapoknál alkal­mazott hírlapírókkal szemben, a vasúti menet­­díjkedvezmények engedélyezése körül nagyon szűkkeblűen jár el. Pólya Endre (Nagyszentmiklós) indítvá­nyára elhatározták, hogy a nemzetiségi érde­keken küzködő magy­ar sajtó helyzetének és működésének megkönnyítése végett a szövet­ség alkalmas módon járjon közbe, hogy ily helyeken rendezendő hazafias ünnepélyek bizonyos támogatásban részesüljenek. Pólyá­nak azt a közlését, hogy a nagyszentmiklósi magyar lapot Nákó Sándor gróf teljesen a saját pénztárából tartja fönn, a közgyűlés lelkesen megéljenezte. Halász Lajos dr. (Nagyvárad) melegen méltatja az elnökség és igazgatóság műkö­dését és indítványozza, hogy a közgyűlés háláját és elismerését jegyzőkönyvben fejezze ki. (Éljenzés.) Kulinyi Zsigmond elnök : Minthogy a tisztikar megbízása lejárt, kéri a közgyűlést, hogy a választásokat ejtse meg.

Next